Kezdetben egy pár csizmáért lehetett megtekinteni Picasso Guernicáját
2017. január 4. 09:36 MTI
Idén három spanyol múzeum is kiállítást szentel Pablo Picassónak abból az alkalomból, hogy 80 évvel ezelőtt, 1937-ben alkotta meg egyik legjelentősebb művét, a Guernica című festményt, amely azóta a háborús borzalmak egyetemes szimbólumává vált.
Korábban
A képnek otthont adó madridi Zsófia Királyné Múzeum (Museo Reina Sofía) április 4-én nyíló tárlata egyben az évad egyik legfontosabb kiállításának is ígérkezik a spanyol fővárosban, a málagai születésű, világhírű művész mintegy 150 munkáját vonultatják fel. A kiállításra a világ 30 különböző kulturális intézménye kölcsönöz Picasso-műveket, többek közt a párizsi Pompidou Központból, a New York-i Modern Művészetek Múzeumából (MoMA), és a londoni Tate Múzeumból érkeznek majd a műkincsek.
A Guernica 25 évvel ezelőtt került a madridi múzeumba, ahol állandó kiállításon látható. Alkotója maga is úgy akarta, hogy művét szülőhazájában állítsák ki a Franco-diktatúra bukása után. Picasso képe annak állít emléket, hogy az észak-spanyolországi, baszk Guernica városát 1937. április 26-án a német légierő (olasz pilóták segítségével) lebombázta. A történelem során először pusztítottak el a levegőből egy város kétharmadát.
Az áldozatok számáról a vita ma is tart. A város anyakönyvébe 126 halott nevét jegyezték fel, de a valós szám 400-500 lehet. A támadás hírét világgá röpítő angol újságíró azonban drámai hangú cikkében figyelmeztetni akarta a világot a náci Németország jelentette veszélyre, ezért az eseményeket felnagyította, kiszínezte: 1649 halottról írt, később ez került a köztudatba. (Megjegyzendő, hogy Franco idején még a bombázás tényét sem ismerték el, és azt állították, hogy a várost a visszavonuló köztársaságiak gyújtották fel.)
Picasso néhány hónappal a támadás után festette meg a Guernicát az akkori spanyol köztársasági kormány felkérésére. A 7,8 x 3,5 méteres, fekete, fehér és szürke tónusú hatalmas tabló csonka emberi- és állattestek, gyilkos fegyverek nyugtalan kavalkádjában mutatja be a háború szenvedéseit, és csupán egy égő villanykörte és egy gyertya fénye jelenti a remény sugarát. A festő öt hét alatt készítette el művét, amelyet 1937-ben a párizsi világkiállításon mutattak be, majd Londonba vitték. Itt a belépti díj egy pár csizma volt, a lábbeliket aztán a köztársasági hadsereg kapta meg.
A Guernica elleni támadást a történelem első terrorbombázásaként tartják számon, amelyet a második világháborúban számos hasonló követett. Guernica jelkép lett, az értelmetlen és embertelen agresszió, a szenvedés és a pusztítás szimbóluma. A német parlament 1997-ben, a bombázás hatvanadik évfordulóján határozatban ítélte el a támadást, bocsánatot kérve az áldozatoktól.
Az évfordulóhoz kapcsolódva a barcelonai Picasso Múzeum időszaki kiállítást rendez márciustól a londoni Nemzeti Galéria közreműködésével, a művész által készített portrékra koncentrálva. Ősszel a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban nyílik tárlat, amely a francia festő, Henri de Toulouse-Lautrec munkásságának hatását vizsgálja Picasso korai műveiben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05