Leigázottság és a „málenkij robot” – elkészült a Kecskemétről elhurcoltak adatbázisa
2017. február 13. 15:48
Kecskemét 1944. október 24-én bekövetkezett szovjet megszállását követően tömegesen hurcolták el a város civil lakóit szovjetunióbeli kényszermunkára, akikről évekig minimális vagy rosszabb esetben semmilyen információjuk sem volt az itthon élő hozzátartozóknak. A kényszermunka szörnyűségeinek következtében az elhurcoltak közel 30 százaléka sohasem tért haza Kecskemétre, és akik hazajöttek, ők sem beszélhettek róla egészen rendszerváltozásig.
Korábban
Magyarország 1944 őszén történt szovjet megszállásnak körülményeire utaló írott forráscsoportok – a határon túli tapasztalatok egyeztetése alapján – Kecskemét városára vonatkozóan azt igazolják, hogy a város 1944.10. 24-én megtörtént kiürítését követően csekély létszámú személy maradt Kecskeméten. A lakosok nagy része – a kiürítési parancs értelmében – a Dunántúlra, egészen Zala- és Somogy megyéig menekült, ám sokan a környező tanyavilágban élő rokonaiknál is "meghúzták" magukat. Ennek értelmében a város teljes szovjet megszállása –1944.12. 31. – után következő, jóvátételi kényszermunkára (málenkij robot-ra) történő elhurcolások csekély mértékben érintették a közvetlen belváros lakosságát, hiszen alig maradt olyan személy, akit fogságba ejthettek volna a Vörös Hadsereg katonái.
A Nagy-Kecskemét közigazgatási területéhez tartozó tanyavilágban foglyul ejtett személyeket igazolási eljárás alá vonták, amelyet – a hivatkozások szerint – az Állami Főreáliskolában hajtottak végre. Jobbára csak hadifoglyok fogva tartására vették igénybe a Ferenc József laktanyát, ahonnan többen átkerültek a Kecskeméti Törvényszék épületében létesített nyilvántartó- és gyűjtőtáborba, ahol már bírósági ítéletek is születtek az adott személyek felett. A bírósági ítélettel elhurcolt hadifoglyok és civilek – 15-20 év kényszermunka büntetéssel – a GULAG büntetőlágereibe kerültek, nagyobb részt Szibériába. A civilek közül sokakat internálás útján – egészen 1946 márciusáig – a Matkói úti volt Városi Téglagyár Trafó utcai munkáslakásaiból (mint internálótábor) vitték magyarországi elosztólágereken keresztül a Szovjetunió egyes kényszermunkatáboraiba. A GULAG Emlékbizottság által támogatott kutatás eredményeként készült nyilvántartás szerint 1945 decemberében 433 fő civil személy hiányzott a kecskeméti családok köreiből. A leventék, a fegyver nélkül munkaszolgálatra 1944 októberében kirendeltek, az iskoláskorúak, egyetemisták tömegesen estek hadifogságba.
Most, 2017-ben lehetőség nyílik rá, hogy minden kedves érdeklődő rákeressen az elhurcolt, de később hazatért hozzátartozóira vagy információt kapjon a soha vissza nem tért rokonokról, ismerősökről. A kecskeméti Városházán, 2017.02.11-én 9 órakor megrendezésre került nemzetközi konferencián mutatták be azt az írott források alapján feltárt kecskeméti elhurcoltak sorsára utaló honlapot, amely a Kecskeméti Hírszolgáltató Divízió és a Kecskeméti Katona József Múzeum együttműködésében, a GULÁG Emlékbizottság támogatásával valósult meg.
A felület célja, hogy
- az érintett családok hozzátartozói informálódni tudjanak az elhurcolt hozzátartozó személy korábban igazolt, utolsó hivatalos információ szerinti hollétéről, hiszen nagyon sokan még Magyarország területén azonosítatlan helyre távoztak
- az érintett családok igazolják az adott személyről – a források alapján – közölt végső információt
- kiegészíthessék az adatbázis jelenlegi, személyekre bontott tartalmát, amennyiben bővebb információval rendelkeznek az adott személy fogságának körülményeiről
- az érdeklődők az azonosítás alapján a hozzátartozó családoknál lévő dokumentumokból, fotókból egy digitális másolatot készítsenek és elküldjék a Kecskeméti Katona József Múzeum számára, így a lehetőségekhez képest teljes képet kialakítva az adott személyek sorsáról.
Az elhurcoltak adatbázisa innen érhető el.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- 16:05
- Boszorkánynak nézte szomszédját Hofmann, az „LSD atyja” 15:05
- Angyal a pokolban: Andrássy Ilona, a lelkiismeretes ápolónő 14:20
- Holokauszttúlélők rajzait tekintheti meg a közönség a Magyar Nemzeti Galériában 13:20
- A húsvéti cikkben reagált Deák a magyarok szakadárságának vádjára 09:50
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot 08:20
- Példaképpé vált hazájában a polgárháborút megnyerő Abraham Lincoln tegnap
- Könyörtelenül számolták fel az „emberiség dögvészeit”, a tengeri banditákat tegnap
