Visszatér Leonardo „láthatatlan” festménye
2017. február 24. 10:22 MTI
Hat évig tartó restaurálás után visszatér Leonardo da Vinci Háromkirályok imádása című fiatalkori remekműve a firenzei Uffizi Képtárba, ahol idén láthatók lesznek a közép-olaszországi földrengések területéről kimenekített műalkotások, valamint Szergej Mihajlovics Eizenstein szovjet filmrendezőnek az olaszországi reneszánsz inspirálta rajzai is.
Korábban
Leonardo da Vinci (1452-1519) a firenzei San Donato a Scopeto kolostor oltára számára készítette a festményt, amelyet 1482-ben félbehagyott, amikor a milánói udvarba költözött. Az alkotás a Mediciek kezébe került, akiknek magángyűjteménye szolgáltatta később az Uffizi Képtár alapját - írta a The Art Newspaper című kulturális hírportál. A kolostorba végül Filippino Lippi festménye került, amelyet ma az Uffiziben láthatnak az érdeklődők, hamarosan ismét Da Vinci fiatalkori remekművének társaságában.
A 246-szor 243 centiméteres Leonardo-festmény a 15. század egyik leggyakoribb témáját, a gyermek Jézus születését és a három napkeleti bölcs Betlehembe érkezését dolgozta fel. Kortársaihoz képest azonban Leonardo újított is: a kép közepén levő Szűz Máriát és gyermekét számtalan alak, közöttük lovas harcosok veszik körbe, és a festményen építkezés és természeti táj is látható. Az addigra már teljesen megbarnult, "láthatatlan" képet 2011-ben vitték el a világhírű Opificio delle Pietre Dure (OPD) firenzei restaurátorlaboratóriumba, ahol az első egy évben a kép állagának felmérése folyt. Az elmúlt hat év eredményét március 28. és szeptember 24. között vehetik szemügyre az érdeklődők.
Ugyancsak megmentett alkotások lesznek a főszereplői az intézmény március végétől látható másik új kiállításának is. A tárlaton a közép-olaszországi Marche tartományt sújtó tavalyi földrengésekben megrongálódott templomokból és múzeumokból kimenekített műalkotások kapnak helyet. A művek a középkor és a 18. század közötti időszakból származnak. A belépők árának egy részéből a földmozgások sújtotta területek kulturális örökségeinek helyreállítását támogatják.
Az Uffizi Képtár igazgatója, Eike Schmidt szerint az intézmény három olyan kiállítással zárja az évet, amelyek a képtár gyűjteményéhez valamilyen módon kötődő "forradalmárokra" fókuszálnak. Az egyik ilyen személy Luther Márton, akit idősebb Lucas Cranach tett halhatatlanná; a másik Leopoldo de' Medici bíboros, akinek magángyűjteményét még ma is őrzi az Uffizi; nem utolsó sorban pedig Eizenstein, akinek az olaszországi reneszánsz művészet iránti rajongása kerül terítékre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- A beszéd, amely elindította a hidegháborút
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- 86 ezerszer fordult a Föld körül a Mir űrállomás
- Semmi sem dőlt még el Jaltában Európa felosztásáról
- Három kráter őrzi a tragikusan elhunyt Apollo-1 legénység emlékét a Holdon
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.