Holtak dzsungele – a balinéz falu, ahol az erdő közepén hagyják az elhunytakat
2017. március 30. 10:58
Ha a Trunjan nevű balinéz falu lakói közül valaki elhalálozik, társai az elhunytat egy teljesen egyedülálló temetkezési szokás szerint helyezik örök nyugalomra. Elhamvasztás vagy temetés helyett a közeli dzsungelbe viszik, ahol lefektetik a földre, ruhákkal és egyfajta bambuszketreccel fedik be, majd megvárják, amíg a test elbomlik.
Korábban
Az Indonéziához tartozó Bali szigetének egy félreeső, izolált részén, a Batur-tó keleti partján, egy vulkán lábánál fekszik a Trunjan nevű falucska, amely legkönnyebben csónakkal érhető el. Lakosai a sziget őslakói, a „bali agák” közül kerülnek ki, akik egyes elméletek szerint még a Jáva szigetéről érkező, 1340-es évekbeli bevándorlás előtt is ott éltek. Ezen hegyi emberek főként abban különböznek Bali síkvidéki lakóitól, hogy még a hindu-buddhista vallás érkezése előtt elterjedt ősi rituálékat gyakorolják. Egy rézlemezen talált felirat szerint a falu temploma a 10. században épülhetett, ám a helyiek szentül meg vannak győződve arról, hogy a falu ennél évszázadokkal régebbi.
Trunjan lakosai egy sehol máshol nem látható szokás keretében búcsúznak el halottaiktól. Elhamvasztás vagy temetés helyett a közeli dzsungelbe viszik, ahol lefektetik a földre, ruhákkal és egyfajta bambuszketreccel fedik be, majd megvárják, amíg a test elbomlik. Habár a falu közvetlen szomszédságában zajlik e folyamat, az élőket nem zavarják bomló elhunytjaikból származó szagok, ugyanis a helyi taru menjan nevű (jelentése: jó illatú fa), léggyökeres fák teljesen semlegesítik a rothadó emberi szövetek nem kívánt szagát. A helyi mítosz szerint a növény nevéből származik a falu neve is.
Mikor az elhunyt teste teljesen lebomlott, a koponyáját általában a kb. 450-500 méterrel északra található lépcsős kőoltárra helyezik, amelyet csupán csónakkal lehet megközelíteni. Ám ez a különös temetkezési lehetőség csak azokat illeti meg, akik házasságot kötöttek életükben, a hajadonok, illetve agglegények, esetleg fiatalon elhunyt falubeliek maradványait a temetőben földelik el. A kőoltárt csupán férfiak közelíthetik meg, a hitvilág szerint ha élő nő lépne be oda, a falut földrengés vagy vulkánkitörés pusztítaná el.
E temetkezési szertartás a neolit korból származó Agama Baju vallási közösség idejére nyúlik vissza, amely a hindu időszak előtti Bali hat legfontosabb vallási-spirituális szektájának egyike volt. Az Agama Baju hívői a csillagokat és a szelet imádták.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap