Mindkét kezét és lábát csonkolták halála előtt három középkori férfinak
2017. június 20. 14:25
Közvetlenül a haláluk előtt vághatták le annak a három férfinak a kezeit és a lábait, akiknek a maradványaira még 2001-ben bukkantak rá régészek egy Portugáliában található középkori nekropoliszban. A végtagok levágása feltehetően egy igazságszolgálatási procedúra során hozott ítélet következménye volt.
Korábban
A fiatal férfiaknak a 13-15. században, a Dél-Portugáliában, a spanyol határ közelében fekvő Estremoz városában kellett elviselniük a kegyetlen büntetést. A maradványokat 94 másik csontvázzal együtt a Rossio do Marquês de Pombal nevet viselő nekropoliszban találták meg.
„A három, a temető déli határaihoz száműzött holttestet egymás melletti sírokban hantolták el” – mondta Eugénia Cunha, a Coimbrai Egyetem antropológusa a Live Science-nek. A kutatók meglepve konstatálták, hogy a csontvázak kezei és lábai hiányoznak. A végtagokat a holttestek alatt vagy mellett helyezték el.
Ez az első olyan eset, amikor három olyan személy maradványaira bukkantak, akiket ugyanabban a középkori nekropoliszban hantoltak el, és akinek a kezeit és a lábait is amputálták a haláluk előtt. A kutatók szénizotópos kormeghatározás segítségével megállapították, hogy az egyik férfi 18 és 20 éves kora között, míg egy másik 25 és 35 éves kora között halt meg. A harmadik, nem teljes csontváz korát nem sikerült meghatározni.
A kutatók, akik az International Journal of Paleopathology című folyóiratban publikálták a vizsgálatok eredményeit, megállapították, hogy a levágott kezeket és a lábakat is egyben találták meg, mintha még mindig egy élő személyhez tartoznának. Ez arra utal, hogy az amputáció szándékos volt és a halál időpontja körül történt, amikor az izületek lágyrészei még érintetlenek voltak. Amennyiben a csonkolások a halál után történtek volna, a csontokon olyan elváltozások látszanának, amelyek a halál után nyilvános megszégyenítés keretében feldarabolt maradványokra jellemzőek.
A vágások jellemzői arra engednek következtetni, hogy a végtagokat büntetésképpen vágták le. A vágások hasonlóak azokhoz, amelyeket a középkori Angliában lehetett megfigyelni, amikor férfiak lábait vagy kezeit amputálták haláluk előtt. A 14-15. században tolvajokat és a hamisítókat kézlevágásra ítélték. „A súlyos testcsonkítás azonban ritka volt, és csak a rendkívül veszélyesnek bélyegzett személyeket érintette” – tette hozzá Teresa Fernandes, az Évorai Egyetem biológia tanszékének kutatója. „Elképzelhető, hogy az összes végtag levágása olyan büntetést reprezentál, amelyet csak nagyon súlyos bűncselekmények esetén alkalmaztak” – egészítette ki mondandóját Fernandes.
A három férfit politikai okokból büntethették meg. A kutatók szerint az ítélet a kiályi hatalomnak az igazságszolgálatás eszközein keresztül történő nyomatékosítására utal egy periférikus, de katonai szempontból stratégiai fontosságú régióban.
A sípcsonton látható törések azt jelzik, hogy a lábakat egy erőteljes ütéssel vágták le, a vágások szimmetriája pedig arra utal, hogy a két láb egyenesen és párhuzamosan feküdt, amikor amputálták. Ezekből a nyomokból a kutatók arra következtettek, hogy a barbár tettet egy éles tárggyal, egy karddal vagy egy fejszével vitték véghez. Az egyik férfi azonban nem csak egyetlen ütést kapott: a nem ép állapotban megtalált csontváz esetében a megbüntetett áldozat legalább egy sikertelen csapást is elszenvedett a lába amputálására tett kísérlet során.
Az alkaron és a lábcsonton található nyomok mellett a kutatók nem találtak a létfontosságú szervek közelében megfigyelhető sérülésekre utaló bizonyítékokat. Ily módon nincs alapjuk arra, hogy kijelentsék, hogy a férfiakat az amputáció után kivégezték. Az áldozatok ehelyett feltehetően bármilyen más beavatkozás nélkül elvéreztek. Valószínűleg nem kellett sokáig szenvedniük, a csontjaikon ugyanis nem látszanak gyógyulás nyomai.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Közel-Kelet
- Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
- Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
- Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
- Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
- Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
- 2700 éves asszír istenszobor került elő az iraki sivatagból
- Római kori temető maradványaira bukkantak a Gázai övezetben
- Másfél millió élet egy döntetlenért: az iraki–iráni háború
- Rövid életű diplomáciai közeledést hozott Izrael és Egyiptom között Camp David
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 20:20
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20