Amikor a régész vakációra megy, de ott is talál egy több ezer éves szobrot a földben
2017. június 30. 16:21
Piotr Alagierski lengyel régész a délnyugat-lengyelországi Kosina faluban, a város zajától távol töltötte nyári szabadságát, amikor vasárnap a közeli legelőn tett sétája alkalmával egy, a földből kikandikáló agyagfigurára lett figyelmes. A csupán hét centiméter magasságú, szemmel láthatólag számos végtagját nélkülözni kényszerülő szobrocskát első benyomása alapján legalább hétezer évesre becsülte.
Korábban
Az agyagfigurának a törzsén csupán a feje és az egyik végtagja maradt meg, mindkét lába és egy karja letört. Ha Alagierski kronológiai meghatározását vizsgálatok is megerősítik, úgy ez lehet a valaha Lengyelország területén megtalált egyik legrégebbi emberi ábrázolás. A neolitikum ebből a szakaszából igen ritkán kerültek eddig elő szobrocskák, amelyek pedig felbukkantak, főként nőket ábrázolnak eltúlzott nemi jelleggel. A megszokott figurák a mellekre, hasra, valamint a nemi szervekre összpontosítanak, az arcvonásaik pedig szinte nincsenek is. A Kosina mellett talált lelet készítője azonban teljesen más irányvonalat követett.
„A szobrocska faragási stílusa igencsak meglepő, főként a Szlovákiában és Romániában feltárt leletekre emlékeztet” – magyarázta Alagierski. „A megszokott neolitikus szobrokhoz képest ezen a figurán a fej részei világosan ki vannak alakítva, a haj, az orr és az áll is elkülöníthető és megkülönböztethető” – tette hozzá. A szakember szerint ha figyelmesen megnézzük az alakot, láthatjuk, hogy valamilyen ruházatot visel, a nyakában pedig egy nyakláncot hord. A szerte Európában és Lengyelországban is ezidáig fellelt, neolitikumból való szobrocskákhoz képest semmilyen kiemelkedő szexuális tulajdonságokkal nem bír.
„Némi nézelődést követően a leletet körülvevő talajban számos, kerámiából és obszidiánból (vulkáni üveg, amelyet a láva hirtelen kihűlése hoz létre) készült töredéket véltem felfedezni. Ezek az anyagok a szomszédos országok, Szlovákia, Ukrajna régészeti lelőhelyein sem ismeretlenek” – nyilatkozta később a régész.
Alagierski úgy véli, a föld, ahol rábukkant a figurára, egy mezőgazdasággal foglalkozó település része lehetett egykoron, amelyet az egyik első, a mai Lengyelország területére beáramló földművesek alapíthattak. Főként erre a megállapítására alapozza a lelet korának becslését.
Hamarosan kiderül, mennyire pontos volt a becslés, ugyanis Alagierski azt tervezi, hogy ásatást indít a területen, hogy bizonyítékokat szerezhessenek a kutatók a neolitikus település létezésére. Magát a szobrocskát is komoly kémiai analízis alá vetik, hogy fény derüljön arra, honnan származik az alapanyaga. A régész szerint a környéken található agyag más típusú, úgy véli, a szobor alapanyagát az Észak-Kárpátok területéről hozhatták. Mindez pedig azt jelezheti, hogy vagy észak felé vándorolt az ott élő népesség, vagy kereskedelmi kapcsolatban állt a két terület egymással.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
