Miért tiltották be a szeletelt kenyeret az USA-ban a második világháború idején?
2017. augusztus 21. 08:29
Míg Magyarországon a szeletelt kenyér csak nemrég kezdett el népszerűvé válni, az Egyesült Államokat már évtizedekkel korábban letarolta. 1928-ban a szeletelt kenyér megjelenését a sütőipar legnagyobb előrelépésének tartották a csomagolt kenyér kifejlesztése óta. 1943-ban azonban a háborús szükségletek miatt az étkezéseket megkönnyítő „találmány” rövid időre lekerült a boltok polcairól.
Korábban
1943-ban a háborús élelmezésért is felelős mezőgazdasági miniszter, Claude R. Wickard állt elő az előre szeletelt kenyér betiltásának ötletével, amelynek még ugyanabban az évben érvényt is szerzett. A politikus a tiltás okait azonban nem fejtette ki kristálytisztán. Sokan úgy vélik, egy, az erőforrások – feltehetően a zsírpapír-, acél- vagy búzakészletek – védelme érdekében meghozott háborús óvintézkedés volt, de lehetett az árhivatal jóváhagyása révén a liszt árában bekövetkező tízszázalékos drágulás következtében megemelkedett kenyérárakra adott válasz is.
Ekkoriban az előre szeletelt kenyér Amerika-szerte népszerű terméknek számított. Ettől a lépéstől tehát remélhették a kenyérfogyasztás megcsappanását, ami aztán ugyancsak csökkentette volna a liszt iránti keresletet, ezzel együtt pedig a termék árát is, miközben nagyobb mennyiségű búza maradt volna készleten. Utóbbival azonban aligha lehetett volna indokolni a lépést, tekintve, hogy az USA ekkoriban több mint egymilliárd véka búza tartalékkal rendelkezett, ami – további gabonabetakarítás elmaradása esetén is – két évre elegendő mennyiséget jelentett.
A zsírpapír-felhasználás csökkentésével is magyarázható a lépés, mivel a szeletelt kenyeret – tekintve, hogy a sima kenyérnél hamarabb kiszáradt – vastagabb papírba kellett csomagolni. A hivatalos verzió szerint a zsírpapírkészletek kímélése volt a szeletelt kenyér betiltásának oka, ám valójában feltehetően elegendő utánpótlás állt rendelkezésre az anyagól: a legtöbb péküzem még hónapokra elegendő mennyiséggel rendelkezett.
Felmerült még az acélkészletek kímélésének érve is. A kenyérgyártó gépek valóban tartalmaztak acélt, az érvelés azonban gyenge lábakon áll, mivel a legtöbb kenyérüzem ebben az időszakban nem vásárolt új kenyérvágó gépeket, ráadásul még a nagyobb szeletelógépek acéltartalma sem volt számottevő.
Érdekesség, hogy az első szeletelőgép feltalálója, Otto Frederick Rohwedder a gyors kiszáradás problémáját is igyekezett megoldani, mégpedig azzal, hogy megpróbálta tűk segítségével egyben tartani a szeleteket, amelyeket minden egyes szelet kézhez vételénél kivettek volna. Ez a módszer azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így a gépet úgy változtatták meg, hogy becsomagolja zsírpapírba a szeletelt kenyeret.
Az emberek – nem meglepő módon – rosszul fogadták a szeletelt kenyér betiltását, amely olyan népszerűvé vált a háztartásokban, hogy elterjedt „a legjobb dolog a szeletelt kenyér óta” szólás (az R.E.M. Imitation of Life című dalában is szerepel a „The greatest thing since bread came sliced” sor). A New York Times még egy aggódó háziasszony levelét is közzé tette:
„Szeretném tudatni önökkel, hogy mennyire fontos a szeletelt kenyér egy háztartás hangulata és épelméjűsége szempontjából. Férjem és négy gyermekem is siet reggeli közben és után. Előre szeletelt kenyér nélkül én kell szeleteljek a piritóshoz – két darabot mindenkinek, vagyis összesen tízet. Az ebédhez saját kezűleg kell vágnomlegalább húsz szeletet, fejenként két-két szendvicshez. Ezt követően megcsinálom a saját piritósomat. Huszonkét szelet kenyeret kell sietve levágnom!”
Nagy megkönnyebbülést jelenthetett a háziasszonyok számára, hogy a tilalmat már három hónappal bevezetését követően, 1943. március 8-án feloldották. Wichard döntését azzal indokolta, a tilalom által elért megtakarítások nem érték el a kívánt szintet.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 2024.04.17.
