Élve is temettek el embereket a nankingi mészárlás során
2017. december 13. 08:59
„Mindenféle borzalmas jelenetnek voltam szemtanúja. Fej nélküli gyerekhullák feküdtek a földön (…) Néhány 'ügyes' katonának sikerült elérni, hogy a lefejezett áldozat fejét egy vékony bőrréteg a mellkasán tartsa, és ennek súlya húzza le a testet a gödörbe” – emlékezett vissza Kawano Hiroki japán háborús fotós a nankingi mészárlás szörnyűségeire.
Korábban
A birodalmi ambíciókat dédelgető Japán 1931-ben megszállta Mandzsúriát, majd több kisebb incidens után, 1937. július 7-én háborút indított Kína ellen. A katonák már útban Nanking, az akkori kínai főváros felé is követtek el kegyetlenkedéseket, a japán erők élére kinevezett Aszaka herceg pedig olyan parancsot adott ki, amely gyakorlatilag a szabad gyilkolásra buzdított. A császári csapatok végül 1937. december 13-án foglalták el a várost. Kegyetlen öldöklés vette kezdetét.
A Jangcén menekülni próbáló kínaiakat egyszerűen legéppuskázták. Sokakat élve eltemettek, vízbe fojtottak, kibeleztek vagy felgyújtottak. A japán csapatok a történelem egyik legbrutálisabb vérengzése során legalább 250-300 ezer katonát és civilt végeztek ki. Mintegy 20 ezer nőt erőszakoltak meg, legtöbbjüket családjuk szeme láttára. A meggyalázottakat kivégzésük előtt megcsonkították. Előfordult, hogy a foglyokat sorokba rendezték, majd az első sorban álló kivégzettek fejét a mögöttük lévőkkel dobatták a folyóba. A halottakat nem földelték el. Egyes tisztek gyilkolási versenybe kezdtek, és az egyik legsikeresebb páros eredményeiről cikk is készült.
A helyiek a Siemens-üzem vezetőjének, John Rabénak köszönhették, hogy nem irtották ki Nanking teljes lakosságát. A náci párttag üzletember vezetésével ugyanis biztonsági övezetet alakítottak ki a városban, ahol mintegy 200 ezren élték túl a mészárlást.
Kínai hivatalos adatok szerint az 1213 túlélőből néhány évvel ezelőtt 200-an még éltek. Az eseményekkel kapcsolatos vita még manapság is tart. A kínaiak számára több évtized után is a vérengzés határozza meg a japánokról alkotott képet, a szigetországban pedig sokan túlzónak tartják a „nankingi incidenssel” kapcsolatos kínai vádakat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés 20:20
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után 15:05
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart 14:20
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került 13:20
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait 11:16
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra 09:50
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap