Kocsmázásra fordította az általa alapított álpárt kasszájába befolyt összegeket Svejk „atyja”
2018. január 3. 08:43 MTI
Kilencvenöt éve, 1923. január 3-án halt meg Lipnicében Jaroslav Hasek cseh író, humorista, a cseh irodalom legkiválóbb szatirikusa, Svejk, a derék katona „atyja”. A Svejk a német fordítások révén szerezte világhírét, azóta már hatvan nyelvre fordították le, magyarul Párizsban, illetve Kolozsvárott jelent meg először.
Korábban
Matematikatanár apja korán meghalt, ezért Haseknek fiatalon munkába kellett állnia. Kezdetben banktisztviselőként kereste kenyerét, de mivel munkahelyén ritkán mutatkozott, elbocsátották. Megpróbálkozott a kutyakereskedéssel is, és – miután már 17 éves korától jelentek meg szatirikus írásai – publicisztikából, irodalomból próbált megélni. Bejárta a monarchiát, Bajorországot és a Balkán tájait, Prágába visszatérve a bohémvilág ismert alakja lett.
Újságíróként anarchista kiadványokat szerkesztett, 105 álnéven 73 lapban mintegy 1200 írást tett közzé, támadva az állami és egyházi intézményeket, a rend és elégedettség polgári illúzióit. 1911-ben A Törvény Keretein Belül Működő Mérsékelten Haladó Párt elnevezéssel provokatív álszervezetet alakított, amely a rabszolgaság visszaállítását, a házmesterek államosítását, az állatok rehabilitálását és hasonló kérdések rendezését követelte, a pártkasszába befolyt pénzt pedig kocsmázásra fordította. Kocsmai incidensei miatt megjárta a rendőrségi fogdákat, itt szerzett tapasztalatait írásaiban hasznosította.
Az első világháború idején, 1915-ben behívták a monarchia hadseregébe, ahonnan gyorsan átszökött az oroszokhoz. Először a cári csapatok oldalán harcoló csehszlovák légióhoz csatlakozott, majd átállt a bolsevikokhoz. Kommunista propagandaanyagokat írt, orosz, lengyel, magyar, német és francia nyelvtudása révén internacionalista csapatokat toborzott a Vörös Hadsereg számára. Irkutszkban háromnyelvű lapot szerkesztett, kiadta az első burját nyelvű folyóiratot, végül az 5. szibériai hadsereg politikai osztályának parancsnokhelyettese lett. 1920-ban orosz feleséggel az oldalán tért haza Prágába, miközben még az elsővel kötött házasságát sem bontották fel.
A cseh fővárosban nemkívánatos személynek, hazaárulónak és bigámistának minősült, műveinek nem talált kiadót. A kudarcok miatt visszasüllyedt önpusztító, bohém életmódjába, beteg szívével bajlódva, kórosan elhízva vonult vissza a dél-csehországi Lipnice faluba, hogy nekilásson fő műve, a Svejk, avagy Egy derék katona kalandjai a világháborúban című könyve megírásának.
A szeretetre méltó, együgyű Svejk alakja 1912-ben, a Svejk, a derék katona és egyéb különös történetek című könyvében bukkant fel először, de világhíressé az I. világháború után megjelent regény tette. A Svejk a német fordítások révén szerezte világhírét, azóta már hatvan nyelvre fordították le, magyarul Párizsban, illetve Kolozsvárott jelent meg először.
Hőse, a derék katona, csupa ellentmondás: nem tudni, ostoba-e vagy csak zseniálisan tetteti butaságát, bölcs, vagy bohóc, tudatos anarchista forradalmár vagy az egyetlen józan ember egy őrült világban, a megalkuvást vagy a túlélést testesíti-e meg? Svejk csak védekezik az elnyomás ellen, engedelmeskedik és alkalmazkodik, sorsa azonban kiszámíthatatlan szeszélyességgel fordul jóra vagy rosszra. Közben folyamatosan anekdotázik, ontja a történeteket és a példázatokat környezete számára, türelmesen viseli a megpróbáltatásokat, sajátos naivitása, realista bölcsessége leleplezi a hadsereg és a háború abszurditását. Alakja a tekintélyuralmat, a militarizmust és a fanatizmust kigúnyoló kisember jelképe lett, aki a dolgok komolyan vételével, sokszor éppen túlteljesítésével bizonyítja a monarchia és hadserege képtelen voltát.
A katona élettörténetének utolsó fejezeteit a 39 éves író már a halálos ágyán diktálta, de művét befejezni nem tudta, 1923. január 3-án Lipnicében meghalt. Hasek regényét Josef Lada illusztrálta, ő teremtette meg Svejk hasekosan esendő, köpcös figuráját.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap