Indiában talált kőeszközök tolhatják korábbra a homo sapiens Afrikából való kivándorlását
2018. február 2. 09:44 MTI
Indiában talált csaknem 400 ezer éves kőeszközök vizsgálata alapján a Homo sapiens még korábban vándorolhatott ki Afrikából, mint azt a legutóbbi bizonyítékok alapján vélték a kutatók. A tanulmány szerzői azonban kiemelik, hogy lehetetlen megmondani, kik készítették a szerszámokat: Homo sapiens vagy más rokon fajok, mivel emberi kövületeket nem találtak a szerszámok közelében.
Korábban
A Homo sapiens legalább 300 ezer éve jelent meg Afrikában. Később elhagyta a kontinenst, hogy benépesítse a világot. A tudósok szerint több ütemben történt a szétszóródás, de nem mindegyik kivándorlási hullám volt egyformán sikeres.
A Nature című tudományos lapban megjelent új tanulmány 7200 kőeszköz vizsgálatán alapul, melyeket Tamil Nadu dél-indiai államban, a fővárostól, Csennaitól 60 kilométerre lévő Attirampakkam régészeti lelőhelyen találtak. Az eszközök 385-172 ezer éve készültek indiai és francia kutatók szerint. Ez alapján a középső paleolitikum korszaka - amelynek kezdetét eddig 125 ezer évvel ezelőttre tette a tudomány, korábban kezdődött Indiában.
A régészek megállapították, hogy a szerszámok a középső paleolitikumban használt úgynevezett levallois-i technikával készültek, amely a jóval primitívebb acheulean-technológiát váltotta mintegy 400 ezer éve. A Homo sapiens ősei, közös nevükön a homininák legalább 1,75 millió éve kezdtek kőszerszámokat készíteni. A levallois-i technikáról úgy vélik, hogy 300-400 ezer éve fejlesztette ki valószínűleg a modern ember Afrikában és Európában. A szakértők úgy hitték, hogy Indiába csak mintegy 125 ezer éve érkezett meg. Az új leletek arra engednek következtetni, hogy a teljesen kialakult középső paleolitikumi kultúra az Afrikából való kivándorlás idején létezett Indiában. Ebből sejthető, hogy a kivándorlás korábban megtörtént, mint azt eddig hitték.
A tanulmány szerzői azonban kiemelik, hogy lehetetlen megmondani, kik készítették a szerszámokat: Homo sapiens vagy más rokon fajok, mivel emberi kövületeket nem találtak a szerszámok közelében. Santi Pappu, a csennai Sharma Centre for Heritage Education munkatársa szerint nem tisztázott, hogy az eszközök fejlődése mennyire helyi jellegzetesség és mennyire befolyásolták Indián kívülről érkező populációk. Michael Petraglia, a jénai Max Planck Intézet régésze szerint a kőeszközök nem utalnak arra egyértelműen, hogy az emberi faj annyival korábban hagyta el Afrikát. Úgy véli, a Homo sapiens indiai evolúciós rokona önállóan, külső behatás nélkül fejlesztette ki az eszközkészítési technikát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
sport
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek
- Csaláshoz folyamodott a görög maratonista az első újkori olimpián
- Minden idők legjobb góllövői között tartjuk számon Zsengellér Gyulát
- A főváros egyik első gőzfürdője állt a Komjádi Sportuszoda helyén
- Többször alakította önmagát a filmvásznon Papp Laci
- A spanyol klub, amiben Puskás főnixszé válhatott
- Már gyerekkorában autóversenyző akart lenni a Forma-1 legendája
- Gyakran merített ihletet gyilkossági ügyekből a thriller mestere, Alfred Hitchcock 08:20
- Traktor alkatrészek miatt veszett össze Lamborghini Ferrarival tegnap
- Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után tegnap
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után tegnap
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen tegnap
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora tegnap
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége tegnap
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához 2024.04.27.