Kiderült, hogy valójában csak egy 20. századi másolat a müncheni Waldseemüller-térkép
2018. február 16. 09:35 MTI
Hamisítványnak bizonyult a müncheni Bajor Állami Könyvtárban őrzött 16. századi világtérkép, amely annak idején először tüntette fel az újonnan felfedezett amerikai kontinenst. Az intézmény 1990-ben vásárolta meg a térképet 2 millió német márkáért. Eredetiségét akkor kérdőjelezték meg, amikor egy hasonlót adtak be árverésre tavaly a Christie’s londoni központjába, és az aukciósház szakemberei összevetették azt a Münchenben őrzött térképpel.
Korábban
A térképről eddig úgy vélték, hogy azt maga Martin Waldseemüller német térképész (1470-1522) készítette 1507-ben. Ám az újabb szakértői vizsgálatok szerint az nem az eredeti Waldseemüller-világtérkép, hanem egy 1960 előtt készült másolata az amerikai Minnesotai Egyetem könyvtárában őrzött eredetinek – jelentette be csütörtökön a bajor könyvtár. Az intézmény 1990-ben vásárolta meg a térképet 2 millió német márkáért. Eredetiségét akkor kérdőjelezték meg, amikor egy hasonlót adtak be árverésre tavaly a Christie’s londoni központjába, és az aukciósház szakemberei összevetették azt a Münchenben őrzött térképpel.
Mindkét térkép vizsgálata nyomán megállapították, hogy azok az amerikai térkép másolatai. Az árverésről visszavonták a tételt. Az 1507-ben készült Waldseemüller-térkép történelmi nevezetessége az, hogy ez az első ismert dokumentum, amely bemutatja az újonnan felfedezett amerikai kontinenst, és Amerikaként tünteti fel annak nevét. A fametszeten az America elnevezés a világtérképnek Dél-Amerikát ábrázoló részén látható. Martin Waldseemüller az olasz Amerigo Vespucciról nevezte el a kontinenst, mert azt hitte, hogy ő és nem Kolumbusz Kristóf fedezte fel azt. A Waldseemüller-térképről eddig úgy vélték, hogy hat ismert nyomata van.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 19:05
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap