Már több mint 3 ezer éves a lófogászok szakmája
2018. július 5. 13:27 MTI
Lovakon több mint háromezer évvel ezelőtt végzett fogászati kezelésekre utaló nyomokra bukkantak német kutatók Mongóliában. A William Taylor, a jénai Max Planck Intézet tudósa vezette kutatócsoport több ezer éves mongol pásztorkultúrák lovainak csontvázmaradványait vizsgálva megállapították, hogy bizonyos fogakat sebészi úton eltávolítottak. Eredményeiket az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) ismertették.
Korábban
A szakemberek szerint ezek a világ legrégebbi ismert, lovakon végzett állatorvosi fogászati kezelésre utaló nyomok. Közép-Ázsia nomád népeinek életében évezredek óta központi szerepet játszanak a lovak. A kutatók szerint már az úgynevezett szarvaskövekhez köthető khirigsuur kultúra idejében (időszámításunk előtt 1300-700) élő pásztorok is eltávolították lovaik fogát, ha azok az állatnak fájdalmat okoztak vagy zavarták az evésben. Ez a lovak háborúban való bevetésében is döntő jelentőséggel bírt.
A kantárszerszámhoz használható fém zabla kifejlesztésével az állatok jobban kontrollálhatóvá váltak. Egy hibásan fejlődő vagy beteg fog azonban különösen fájdalmassá tette volna a lovak számára ezeknek az eszközöknek a viselését, ezért ezeket a fogakat valószínűleg inkább eltávolították. William Taylor szerint a leletek azt is bizonyítják, hogy a lovaglás és a lótartás történelme az állatorvoslás fejlődése szempontjából is nagy fontosságú.
„Az állatorvoslásra gyakran inkább egyfajta nyugati tudományként tekintenek. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy a tudás nem Kína letelepedett civilizációiban vagy a Földközi-tenger térségében keletkezett, hanem már évszázadokkal korábban, a nomád népeknél, akiknek az élete lovaik jóllététől függött” - vélik a szakértők. A szarvaskő-khirigsuur kultúrából a mongol sztyeppéken több száz többek között szarvasfigurával díszített sztélé maradt hátra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
- Klasszikus és modern elemekkel tarkítják A hattyúk tavát a Margitszigeten
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 2024.04.26.
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 2024.04.26.
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 2024.04.26.
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 2024.04.26.