Hősből áruló: a német katona, aki átállt a szovjetekhez, majd eltűnt
2018. július 17. 18:49 Múlt-kor
Alfred Liskow életéről igen hiányosak az információink. Annyi biztos, hogy német katona volt, aki 1941. június 21-én átúszta az akkor a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió határát képező Bug folyót, megadta magát a szovjet határőröknek, és figyelmeztetni próbálta az ország vezetését a közelgő német invázióra. Eleinte meleg fogadtatásban részesült, később többeket magára haragított, végső sorsa azonban ismeretlen.
Korábban
Liskowot az NKVD helyi szárnya hallgatta ki, információi pedig végül eljutottak a legfelsőbb szintre, Sztálinhoz is – eddigre azonban már elkezdődött a Barbarossa-hadművelet, melynek keretében majd’ négymillió német és velük szövetséges katona támadta meg a Szovjetuniót. Dezertálása azt jelentette, a harmincéves, korábban bútorgyárban dolgozó férfinak hátra kellett hagynia feleségét, gyermekét, és szüleit azért, hogy figyelmeztethesse a szovjeteket.
Mindez nem hangzik túl meglepőnek, ha figyelembe vesszük, hogy Liskow élete nagy részében hithű kommunista volt, aki tagja volt a Vörös Frontharcos Szövetségnek, amely a weimari köztársaság idején a német kommunista párt félkatonai szárnya volt – a náci SA baloldali megfelelője, illetve ellensége az utcai harcokban. Korábbi bajtársai szerint még e körökben is a radikálisabb nézeteket vallók közé tartozott. Munkáscsaládból származott, és szüleivel együtt ellenezte a Hitler-rezsimet, miközben a Szovjetunióra szövetségesként és barátságos országként tekintett.
Nyilvánvalóan nem akart harcolni a szovjetek ellen, és saját értelmezésében Németország lakosságának nagy része is hasonlóképpen vélekedett – Liskow nézetei és elképzelései miatt tökéletes figurának bizonyult a későbbi szovjet propaganda számára. Egysége, a Wehrmacht 75. gyaloghadosztálya 222. gyalogezredének a szovjet határ mellé történt áthelyezése és a támadásra való előkészületek arra hajtották, hogy egész addigi életét feladva a szovjet hatóságokra bízza sorsát, és megpróbálja értesíteni őket.
Liskowot a szovjetek országszerte agitálásra használták: arról beszélt, a német katona nem akar harcolni a szovjet nép ellen. Képét propagandaplakátokon használták, történetét pedig több újság is megírta. Rövid időn belül tudomást szereztek erről Németországban is: berendelték Liskow családját kihallgatásra. Végül a katonát, akiről addig azt hitték, 1941. június 22-én életét vesztette a harcokban, távollétében halálra ítélték.
Liskow további sorsát illetően kevés a megbízható információ. A Kominternnél alkalmazták, ahol azonban konfliktusba keveredett a vezetéssel – Dmitrij Manuilszkijjel, Palmiro Togliattival és Georgi Dimitrovval, akiket náci szimpatizánsoknak nevezett és a kommunizmus eszméjének elárulásával vádolta őket. Vélhetően a létező szovjet rendszer vezetőinek ideológiai elkötelezettsége nem ért fel Liskow elvárásaihoz, a Sztálin által protezsált Komintern-vezetéssel való vitából azonban csak rosszul jöhetett ki. 1942. január 22-én „fasizmus és antiszemitizmus” vádjával tartóztatta le az NKVD.
Fogsága idején többek szerint elmezavar jeleit mutatta, azonban azt nem lehet tudni, hogy ezek valódi betegség jelei voltak-e, vagy csupán színlelés. 1942 júliusában rehabilitálták (egyes források szerint Szibériába küldték, ahol eltűnt), további sorsa pedig ismeretlen. A későbbiekben feltűnik egy parancs Sztálintól „egy német dezertőr” dezinformálásért való kivégzésére, az azonban nem tudható biztosan, hogy itt Liskowról, vagy valaki másról van-e szó.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2012
- Öveges professzor, mindenki fizikatanára
- Tabutörő stációk: Szexuális forradalom – szexuális ellenforradalom
- A japán-amerikaiak internálása a második világháborúban
- Vietnam öröksége - Irak árnyéka
- Szex, szerelem, testiség a szocializmusban
- Balatonederics: A fekete kastély kísérteties históriája
- Variációk Fidel Castro likvidálására
- Kossuth „búcsúja” prózában és versben
- Megmentésre váró hungarikumok
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap