Tökéletesen megőrződött, mára már kihalt lófajta csikójának 40 ezer éves múmiájára bukkantak
2018. szeptember 3. 17:48 Múlt-kor
Nemrégiben különleges leletre bukkantak a szibériai permafrosztban (állandóan fagyott föld): a jeges talajban egy szinte tökéletesen megőrződött, két-három hónapos csikó maradványaira leltek. Japán és orosz kutatók szerint egy mára már kihalt lófajta példányáról van szó.
Korábban
Semjon Grigorjev, a jakutszki Mamut Múzeum igazgatója elmondta, a mára már kihalt lófajta halálakor kb. két-három hónapos csikójának maradványai mintegy 30-40 ezer évesek lehetnek. A Siberian Times szerint a szibériai permafrosztban 30 méter mélyen bukkantak a leletre, amelyet Grigorjev úgy jellemzett, „ez a felfedezés semmilyen másikhoz nem hasonlítható”.
Az örökké fagyos talaj különösen jól megőrizte a csikó tetemét. Az oroszországi Északkeleti Szövetségi Egyetem és a japán Kindai Egyetem kutatóiból álló csoport Jakutföldön, a kelet-szibériai – a pokol szájának is nevezett – Batagajka-kráter száz méteres mélyedésében talált rá a maradványokra. A csikó egy természetes csapdába esve pusztulhatott el. Egyébként a helyszínen korábban gyapjasmamut-fosszíliákat is felfedeztek már a szakértők.
Az őskori csikóról készült képek is megdöbbentőek: a farka, a bőre, a szőre, de még a patái is egészen kiváló állapotban maradtak fenn. A gyakorlatlan szemnek olyan, mintha egy néhány napja elhunyt állatról lenne szó. Még a belső szervei is „érintetlenül” maradtak. A béltartalmából vett minták már a laborban vannak, kielemzése után pontosan tudják majd, mit fogyasztott utoljára a fiatal állat.
A 98 centiméteres csikó genetikailag igen különbözik azon lófajtáktól, amelyek a régióban jelenleg élnek. A kutatók szerint az Equus lenensis nevű (Lena Horse vagy Lenskaja néven is ismert) őslóhoz tartozhatott egykoron, amelynek ma már nincsenek élő egyedei, a késő pleisztocén idején azonban nagy számban volt megtalálható a mai Szibéria vidékein.
Grigorjev elmondta, azonkívül, hogy egy különleges leletre bukkantak, a felfedezéssel számos „más potenciális előny” is származik, ugyanis a kitermelt talajrétegek további elemzése során képesek lesznek pontosan rekonstruálni az állat egykori környezetének hű képét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés 15:05
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak 12:30
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer 10:35
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap