Elnyelheti a lagúna Velence városát
2018. október 17. 10:54 MTI
Az UNESCO világörökség listáján szereplő, a Földközi-tenger térségében található Velencét, az aquileiai patriarchális bazilikát, Türoszt és Epheszoszt fenyegeti egyebek mellett a tengerszint emelkedése - mutatott rá egy, a Natures Communications című tudományos folyóiratban kedden megjelent tanulmány.
Korábban
A németországi Kiel és az angliai Southampton egyeteme által készített tanulmány skálát dolgozott ki a kulturális kincseknek az évszázad végéig éghajlatváltozás által való veszélyezettségének a jelölésére. Ezek alapján az olaszországi Velence és a lagúnája, Ferrara reneszánsz város, Aquileia reneszánsz belvárosa és patriarchális bazilikája állnak a lista élén. Ezek a helyszínek az Adriai-tenger partján fekszenek, ahol a vízszint emelkedésének veszélye rendkívül magas a southamptoni egyetem közleménye szerint.
Velence évszázadonként 10 centiméterrel merül el a lagúnában a „deltatorkolat szélesedése és az üledék lerakódása” okozta tengerszint-emelkedés miatt - figyelmeztetett már régebben az UNESCO. A XX. században további 10-13 centimétert veszített a talajvizet lecsapoló iparágak miatt.
A libanoni Türosz romvárosát, a spanyolországi Tarragona régészeti együttesét és a törökországi Epheszoszt leginkább a part menti erózió fenyegeti. A tanulmány szerint 37 helyszínt fenyeget jelenleg olyan árvíz, amely évszázadonként egyszer fordul elő, és 42 másikat erózió.
A következő évszázadig valószínűleg csak a térség két helyszínét, a tuniszi medinát (óváros) és a törökországi Xanthos-Letoon romvárosát kímélik meg az árvizek és az erózió. Ezeknek a világörökségi helyszíneknek „számos kihívással kell szembenézniük, hogy alkalmazkodni tudjanak a tengerek szintjének emelkedéséhez” - hangsúlyozta Sally Brown, a southamptoni egyetem kutatója. A tanulmány rámutat, hogy néhány kivételtől eltekintve a műemlékeket nem lehet áthelyezni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 20:20
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap