Már kutyái társaságában vándorolt ki az ember a termékeny félholdról
2018. október 18. 14:57 MTI
A közel-keleti termékeny félholdról 9000 évvel ezelőtt Európa és Ázsia felé útnak induló embereket már háziasított kutyáik is elkísérték a hosszú vándorlásra - állapította meg egy kutatás, amely DNS-mintákkal igazolta eredményeit.
Korábban
A Biology Letters folyóiratban megjelent kutatás szerint a kutyák is részesei voltak az emberiség történetében annak a fontos pillanatnak, amikor elődeink a gyűjtögető-vadászó életmódról a földművelésre tértek át. A földművelés először a közel-keleti térségben, az úgynevezett termékeny félholdon - a mai Irak, Szíria, Libanon, Jordánia, Izrael és Egyiptom területén - kezdődött.
Az első földművesek sokféle gabonát, köztük búzát és árpát, valamint borsót és lencsét is termesztettek, emellett háziasították a vad birkát, szarvasmarhát és disznót. Amikor 9000 évvel ezelőtt útra keltek Európa és Ázsia felé, földművelésben szerzett tapasztalataikat és háziállataikat is magukkal vitték. Francia kutatók most azt igazolták DNS-tesztekkel, hogy kutyáik is elkísérték őket a hosszú úton.
A tudósok az Európa- és Ázsia-szerte feltárt régészeti helyszíneken talált kutyamaradványok DNS-mintáit elemezték. „A tanulmányunk rámutat, hogy az emberek és kutyák története összefonódik egymással: a kutyák követték az embereket európai vándorlásuk során” - mondta el Morgane Ollivier, a francia Rennes-i Egyetem tudósa. Hozzátette: a tanulmányban azt is igazolták, hogy a vándorláskor az emberek és kutyák már kötődtek egymáshoz. Az Európába érkező kutyák keveredtek azokkal a kutyákkal, amelyek már ott éltek, s ezzel megváltozott a génállományuk is. A tenyésztés évszázadai alatt a kutyák génjei tovább keveredtek. A mai kutyák már nagyon különböznek azoktól, amelyek az első földműveseket elkísérték vándorlásukon.
A tanulmányt ismertető BBC News felidézte, hogy a gyűjtögető-vadászó emberek 20-40 ezer évvel ezelőtt szelídítették meg a farkasokat. A kutyák egymástól több ezer kilométerre fekvő két farkaspopulációból fejlődhettek ki. A háziasítás hosszú folyamata megváltoztatta a farkasok viselkedését, génjeit, így fejlődtek azokká a kutyákká, amelyeket ma ismerünk.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.