A „boszorkány kincsét” találták meg Pompejiben
2019. augusztus 13. 10:41 MTI
A „boszorkány kincsére”, több tucat szerencsehozónak vélt tárgyra bukkantak az ókori Pompeji romvárosának feltárás alatt álló, úgynevezett V. régiójának Casa del Giardino nevű házában.
Korábban
Egyebek mellett borostyán, fényes kristályok, ametiszt, finom fajanszok, csontgombok és Keletről származó szkarabeuszok kerültek elő a fából és fémből készült kincsesládából. Az ékkövek mellett szerencsehozónak vélt tárgyak, babák, csengettyűk, falloszok, ökölbe zárt kezek és egy kicsiny koponya is rejtőzött a ládában.
„Tucatnyi kabala, melyeknek balszerencsét távol tartó erőt tulajdonítottak” – magyarázta az ANSA olasz hírügynökségnek Massimo Osanna, a pompeji régészeti park igazgatója hétfőn.
A kincsesláda és tartalma a ház űrnőjének tulajdonában is állhatott volna, de a régészek szerint nem feltétlenül, ugyanis a dobozt az úrnő hálószobájától és a ház átriumától, vagyis belső udvarától is távolabb eső, kiszolgáló helyiségben tárták fel.
Az átriumban tíz ember, egy egész család csontvázára bukkantak, a Vezúv kitörése elől menekülve érte őket a halál. Hiányoznak a ládikóból az arany ékszerek, amelyek népszerűek voltak a városban, minden nő szívesen viselte őket, tehát egy fiatal, átlagos jólétben élő asszony ékszeres dobozában is ott volt a helyük.
A ládikóban talált nyakláncok azonban más szerepet játszhattak. „Olyan ékszerekről lehet szó, amelyeket rituálékon viseltek, nem az eleganciával függtek össze. Értékesek voltak, de másképp, mint az ékszerek” – mutatott rá Osanna.
A varázserejűnek hitt kicsiny tárgyakból álló kollekció olyan emberé, talán egy rabszolganőé lehetett, akinek különleges gyógyító tudást, a túlvilágiakkal való speciális kapcsolatot tulajdonítottak. Így kaphatna értelmet ez a furcsa tárgyakból álló leletegyüttes, amelynek darabjai az ókori római kultúrában a termékenységgel, a csábítással, a szülés vagy a házasság kedvező alakulásával függtek össze.
A régészek egyelőre feltételezik mindezt, a Casa del Giardinóban talált ládikó tartalmának kutatása csak nemrég kezdődött.
Ebben a házban fedezték fel a szénfeliratot, amelynek keltezése „a november előtti 16. nap”, a jelenlegi naptár szerint október 17. A Vezúv kitörésekor a felirat egyhetes lehetett, amiből arra lehet következtetni, hogy Pompeji pusztulásának dátuma az eddig hitt augusztus 24. helyett valójában október 24.
A kicsiny tárgyakat már sikerült megtisztítani és restaurálni, most kezdődhet minden egyes darab vizsgálata. A Grande Progetto Pompei kutatócsoport a család összetételét igyekszik kideríteni, hogy teljes történetüket feltárhassa.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
sport
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek
- Csaláshoz folyamodott a görög maratonista az első újkori olimpián
- Minden idők legjobb góllövői között tartjuk számon Zsengellér Gyulát
- A főváros egyik első gőzfürdője állt a Komjádi Sportuszoda helyén
- Többször alakította önmagát a filmvásznon Papp Laci
- A spanyol klub, amiben Puskás főnixszé válhatott
- Már gyerekkorában autóversenyző akart lenni a Forma-1 legendája
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap