Amikor még közelebb került a magyar tenger
2019. december 28. 14:03 Múlt-kor
„Nem is olyan rég még úgy számoltunk, kitűnően vezet autót, aki a fővárostól a székesfehérvári Stopig 60 perc alatt eljut. Most – hiszen 120 kilométeres a megengedett tempó – az Osztapenko-szobortól a zamárdi elágazásig egy óra az út” – örvendezett a Népszava 1975. július 4-én, egy nappal azután, hogy Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter megnyitotta az M7-es autópálya új, Székesfehérvár és Balatonaliga közötti szakaszát. Egészen pontosan annak a jobb oldali pályáját.
Korábban
A bal oldali, betontáblákból összerakott, „autópattogtatós” sávokat már 1971-ben birtokba vehették a szocialista korszak Wartburgjai és Trabantjai, ám ezt követően az építkezés igencsak lelassult. Bár eredetileg mindkét sávot a magyar tenger felé tartók vehették volna igénybe, a sávokat a további munkálatok idejére „ideiglenesen” megosztották: egy ment a Balaton, egy pedig Budapest felé.
Már a vízpart felé tartó út sem volt egy leányálom, a főváros felé történő, vasárnap esti hazakocsikázás azonban a nyári hónapokban egyre bajosabbnak bizonyult, mivel hatalmas méretű dugók alakultak ki. A hivatalos megfogalmazás szerint a forgalom biztonsága és biztosítása, a nem túl formális érvek szerint az idegölő állapot enyhítése érdekében a sztrádát egy évvel később egyirányúsították Budapest felé júniustól szeptemberig, vasárnaponként 14 és 23 óra között.
Ez azt jelentette, hogy az elkészült útszakaszt ebben az időben csak az vehette igénybe, aki a főváros felé tartott, mindenki mást letereltek a közútra. Az 1975-ös, a korabeli sajtó megfogalmazása szerint az egy évvel a határidő előtt megvalósuló átadót – amely valódi négysávossá tette az M7-es autópályát, ahol már a megemelt, 120 km/h sebességgel száguldhattak szüleink – úgy várta mindenki, mint a Messiást.
További hasonló érdekességeket olvashat a XX. századi magyar történelemről a Múlt-kor őszi különszámában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
- A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
- A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
- Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
- Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
- Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
- Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
- George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
- A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát 20:20
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye 17:05
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál 14:20
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra 13:20
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja 11:20
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót 09:50
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough 09:05
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap