Rejtélyes „imádkozó sáskaember” sziklarajza került elő Iránban
2020. március 19. 18:21 Múlt-kor
Szokatlan, imádkozó sáskát formázó sziklarajzot találtak az Irán északnyugati részén található Tejmarehnél, ahol korábban is számos egyéb sziklaábrázolás került elő. Eső ránézésre egyszerű rovart ábrázoló rajznak tűnhet, azonban figyelemre méltó emberi tulajdonságokkal is felruházták alkotói.
Korábban
Az ábrázolást még egy 2017-2018 során zajlott régészeti felmérés keretében fedezték fel, részletesebben azonban csak most került megvizsgálásra.
Az iráni kutatók a Journal of Orthoptera Research című, egyenesszárnyú rovarokkal foglalkozó tudományos szakfolyóiratban tették közzé tanulmányukat.
Mivel a különféle nemzetközi szankciók miatt a radiokarbon kormeghatározáshoz szükséges felszerelés nem áll rendelkezésre Iránban, a sziklarajz keletkezésének idejét igen nehéz meghatározni – lehet 4000, de akár 40 000 éves is.
Mivel ízeltlábúak ritkán tűnnek fel sziklarajzokon, a régészek entomológusokat hívtak segítségül a az állat fajának minél pontosabb megállapításához.
Hat lába, nagy, háromszögletű feje, az abból kiáll nyúlvány, hajlított hátsó lábai és jellegzetes elülső végtagjai a fogólábúak rendjébe sorolják, azon belül is az imádkozó sáskák családjába.
Ennek Iránban honos, Empusa nevű rendje, amely a meleg, száraz környezet kedveli – amilyen Tejmareh is – rendelkezik az ábrázoláson látható fejnyúlvánnyal.
Két elem azonban arra utal, ez nem egy egyszerű imádkozó sáska: a középső lábpár végein körök vagy karikák találhatók. A régészek szerint közeli párhuzamot mutat az úgynevezett „guggoló ember” ábrázolásokkal, amelyek a világ minden táján megtalálhatók.
Míg sokak szerint egyszerűen gömbölyű tárgyat tartó emberek ábrázolásairól van szó, mások szerint nem embereket, hanem légköri plazmakisüléseket jelképeznek.
„Guggoló emberek” ilyen ábrázolásait megtalálták már az Egyesült Államok délnyugati részén Arizonában, Dél-Amerikában Venezuelában, Európában Spanyolországban és Olaszországban, illetve a Közel-Keleten az Egyesült Arab Emirátusokban is.
A régészek szerint az általuk tanulmányozott ábra egy ilyen alak és az imádkozó sáska ötvözete, ezért a „guggoló imádkozó sáskaember” becenevet adták neki. Egyelőre csupán találgatni lehet, miféle jelentőséggel bírhatott a rajz azok számára, akik készítették.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2021
- A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
- Holländer Margit lágerélményei
- Göring, az élvhajhász náci
- A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
- A két Karátsonyi-kastély Beodrán
- A magyar könnyűzene az 1980-as években
- Az indián fogságnaplók üzenete
- Szendrey Júlia világai
- Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 19:05
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát 18:05
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet 16:05
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése 15:05
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap