Nem egy múzeumlátogató, hanem maga Edvard Munch firkálta össze a Sikoly című festményét
2021. február 23. 13:19 MTI
Maga Edvard Munch írta rá Sikoly című híres képére, hogy „csak egy őrült festhette” – állapították meg a Norvég Nemzeti Múzeum szakemberei, akik infravörös vizsgálatnak vetették alá a festményt.
Korábban
Kétségtelenül a világ egyik legismertebb és leghíresebb festménye Edvard Munch Sikoly című alkotása, és a legújabb tudományos vizsgálatok alapján kiderült, hogy maga Munch írta rá, hogy csak egy őrült festhette.
A megállapítás a Norvég Nemzeti Múzeum szakembereitől származik, akik infravörös vizsgálatnak vetették alá a festményt.
Az 1893-ban elkészült eredeti alkotás bal felső sarkában olvasható az apróbetűs, alig látható, norvég nyelven írt felirat.
„Nem nehéz elképzelni, hogy egy felháborodott múzeumlátogató, miután szembesült a Sikollyal, ceruzát ragadott, hogy kifejezze véleményét a művészről és a műalkotásról egyaránt. De nem ez történt” – írta honlapján az intézmény.
Egy infravörös technológiára épülő új elemzés szerint ugyanis maga Munch írt a mondatot a kész műre.
A múzeum 2022-es újranyitásának előkészületeként alapos elemzésnek vetették alá a képet a szakemberek, és kétséget kizáróan megállapították, hogy a felirat megegyezik a norvég festőművész kézírásával.
Miután a Sikolyt először kiállították, Munch kortársai megkérdőjelezték az alkotó mentális állapotát.
„A felirat ironikus kommentárként, ugyanakkor a művész sebezhetőségének kifejeződéseként is értelmezhető. Az, hogy egy már befejezett festményre írt rá, azt mutatja, hogy Munch számára az alkotás folyamatos volt” – mondta Mai Britt Guleng, a múzeum kurátora.
Munch négy verziót festett a Sikoly-ból. Ezek közül a két legismertebb a szóban forgó eredeti festmény és egy 1910-es későbbi változat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Őskor
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
- Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
- Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
- Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
- Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 20:20
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap