Nagy sikert aratott a kreatív internetezők körében egy 3000 éves kínai aranymaszk
2021. március 24. 12:43 MTI
Internetes mémek forrása lett egy 3000 éves, szertartásokhoz használt aranymaszk, amelyre nemrégiben bukkantak egy ásatáson a dél-kínai Szecsuanban - számolt be a BBC internetes hírportálján.
Korábban
A műkincs egyike volt annak a mintegy 500 bronzkori emléknek, amelyeket a Szanhszingtuj nevű ásatáson tártak fel. Szakértők szerint a leletek révén a területet időszámításunk előtt 316 előtt uraló Su államról szerezhetők újabb ismeretek. A királyság a kutatók szerint az egyike volt a selyem egyik fontos forrásának.
Az ásatáson előkerült, csonka arcmaszk mindazonáltal mémként terjedt el a kínai interneten, miután szombaton bemutatták a legújabban feltárt leletek között. Az internetezők a popkultúra népszerű alakjainak arcára illesztették az aranymaszkot, a képek pedig bejárták a kínai közösségi hálózatokat.
A kínai Twitterként is ismert Weibo mikroblogon a vonatkozó témát csaknem 4 millióan nézték meg. A trendbe a műkincset őrző múzeum is bekapcsolódott és egy animált zenés videót is megosztottak, amelyben több, az ásatásról előkerült darab mellett felbukkan az aranymaszk is.
A Szanhszingtuj romokat 1929-ben fedezte fel egy földműves, és a huszadik század egyik legfontosabb régészeti lelőhelyének tartják. Mostanra összesen több mint 50 ezer leletet ástak elő a Csengtutól mintegy 60 kilométerre fekvő területen.
A tárgyak hat, 3,5 és 19 négyzetméter közötti alapterületű áldozati kamrából kerültek elő, melyeket a Su civilizáció jólétért és békéért fohászkodó szertartások körében használt áldozatok bemutatására. A feltárt leletek között egyebek mellett bronzból és elefántcsontból készült tárgyak is voltak.
Az ásatásokon résztvevő egyik kutató elmondta: még eddig sosem látott bronztárgyak is előkerültek, ezek közül néhány darabon például bizarr kinézetű sárkány- és marhadíszítések láthatóak - írta a Hszinhua kínai állami hírügynökség. Más bronztárgyak ugyanakkor hasonlóak a Jangce mentén más területekről is előásottakhoz, ami a kínai kutatók szerint a gyakori cserékre, kapcsolattartásra utal.
Az ásatások eredményeit Hszi Csin-ping kínai elnök is méltatta, hangsúlyozva, hogy azok rávilágítanak a kínai civilizáció eredetére, valamint az emberi civilizációhoz tett jelentős hozzájárulására.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 20:20
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap