Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
2021. május 11. 10:51 MTI
Bronztöredékeket, köztük kardok, fejszék és ékszerek feldarabolásával nyert fémdarabokat használtak készpénzként a késő bronzkori (Kr. e. 1350-800) Európa lakói – állapították meg a Göttingeni Egyetem és a római La Sapienza Egyetem kutatói, akik szerint a fémdarabkák súlya a korabeli Európában használt mértékrendszerhez igazodott.
Korábban
A szakemberek szerint az eredmények azt sugallják, hogy már mintegy ezer évvel a klasszikus civilizációk kialakulása előtt a mai „globális piachoz” nagyon hasonló rendszer bontakozhatott ki Nyugat-Eurázsiában annak nyomán, hogy az átlagemberek fémtöredékeket használtak fizetőeszközként – olvasható a PhysOrg tudományos- ismeretterjesztő hírportálon.
A Journal of Archaeological Science című folyóiratban publikált tanulmány készítői csaknem 2500 olyan, a késő bronzkorból származó fémtárgyat és -töredéket elemeztek, amelyeket Közép-Európa és Olaszország területén tártak fel.
Egy speciális statisztikai technikát alkalmazva a szakemberek megállapították, hogy ezeket a fémtárgyakat úgy darabolták fel, hogy az egyes töredékek meghatározott súlyúak legyenek.
Az elemzés megerősítette, hogy a fémdarabkák tömegét a korabeli Európában használt mérlegsúlyokhoz igazították. Ez alapján a kutatók arra jutottak, hogy a fémtárgyakat pénzként használták annak idején, és a bronztárgyak feldarabolásának célja az volt, hogy kisértékű váltópénzt hozzanak létre.
A kutatók szerint a történelem előtti kereskedelemre olyan primitív rendszerként szokás tekinteni, amely az árucserére épült, míg a pénz megjelenése egyfajta evolúciós mérföldkő volt valamikor a nyugati állam-társadalmak létrehozásának idején.
A mostani tanulmány megkérdőjelezi ezt az elképzelést annak az elméletnek a bemutatásával, amely szerint a pénzhasználat egy alulról felfelé meghonosodott gyakorlat, nem pedig egy felülről érkezett rendelkezés eredménye volt.
A Nyugat-Eurázsiában használt bronzkori pénz egy olyan társadalmi-politikai kontextusban jelent meg, ahol vagy nem léteztek közintézmények (mint a mai Európa területén), vagy nem állt érdekükben bármilyen monetáris politika ráerőltetése a népességre (mint Mezopotámiában). A pénzt az egész népesség széles körben és napi szinten használta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 19:05
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap