Új síremléket kapott a magyar zenetörténet kiemelkedő alakja, Erkel Ferenc

Rónaszékiné Keresztes Monika, a magyar zenei nevelésért felelős miniszteri biztos a megemlékezésen kiemelte Erkel Ferenc szerepét a magyar nemzeti opera megteremtésében.

Mint fogalmazott, Erkel Ferenc az operáival „szinte végigkomponálta a magyar történelmet”. Szilárd keresztény hitét kilencedik operája, az István király jelzi, halhatatlan életművének koronája pedig nemzeti imádságunk, a Himnusz – mutatott rá a miniszteri biztos.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója hangsúlyozta: a Hunyadi László és Kölcsey Himnuszának megzenésítése a nemzet zeneszerzőjévé tette Erkel Ferencet.

Operájának óriási hatása volt a magyarság önképére, hiszen 1848. március 15-én este a Nemzeti Színházban a Meghalt a cselszövő című kórusa csendült fel.

„Erkel tehát Petőfihez hasonlóan, a maga eszközeivel, zeneszerzőként a magyar szabadságharc egyik legfontosabb szereplője lett, a nemzeti identitás és függetlenség egyik legjelentősebb képviselője” – mondta Móczár Gábor.

A most felújított, 2001 óta védett síremléket 1904-ben állíttatta a Budapesti Filharmóniai Társaság. A bronz dombormű alkotója Kallós Ede (1866-1950) szobrászművész. Az domborművön Erkel Ferenc főműve, a Himnusz taktusai olvashatók.

Erkel Ferenc (1810-1893) pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte. 1840-ben írta meg első operáját, a Bátori Máriát, majd 1844-ben megnyerte a Himnusz megzenésítésére hirdetett pályázatot.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott. Vezetésével alakult meg 1853-ban a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, amelyet számtalan alkalommal vezényelt.

Bánk bán című operáját – amely egyben pályájának csúcsát is jelentette – 1861-ben mutatták be. Közreműködött az 1875-ben megnyílt Zeneakadémia megalapításánál, amelynek ezután tíz éven át igazgatója és zongoratanára volt. Ő lett az 1884-ben megnyílt budapesti Operaház első főzeneigazgatója.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?