A fosztogató brit hadsereg által 1868-ban ellopott műkincseket kapott vissza Etiópia
2021. november 23. 11:10 MTI
Hivatalos ceremóniával ünnepelte meg Etiópia, hogy brit katonák által a 19. században ellopott műkincseket kapott vissza. Két hónappal azután, hogy a kelet-afrikai ország kincseit hivatalosan átadták Londonban, vasárnap a közönségnek is bemutatták a tárgyakat az Addisz-abebai Nemzeti Múzeumban.
Korábban
Az etióp kormány szerint nem kapott még vissza az ország korábban ilyen nagy értékű, történelmi jelentőségű elrabolt kincseket.
A 13 darabos gyűjtemény többek között egy koronából, egy császári pajzsból, egy kézzel írott imakönyvből és különböző ékszerekből áll.
Az értékek nagy része a brit hadsereg rablóhadjárata révén jutott Európába, miután II. Tevodrosz etióp császár (1818-1868) a magdalai csatában 1868-ban vereséget szenvedett és megbukott, majd öngyilkos lett.
A történelmi feljegyzések szerint 12 elefántra és több mint 200 öszvérre volt szükség a kincsek elszállításához.
Az etióp kormány további műkincsek visszaadását is követeli Nagy-Britanniától, például a frigyládát is ábrázoló oltártáblákét, etióp nyelven tabotokét. Ezeket a londoni British Museumban őrzik, de soha nem állították még ki őket.
Emellett visszakövetelik II. Tevodrosz fia, Alemajehu herceg földi maradványait is, amelyeket a császár öngyilkossága után vittek Nagy-Britanniába.
„A kultúránk és értékrendünk örökségének számító számos műkincset raboltak el a csaták során és vittek ki illegálisan az országból” – mondta Naszisze Csalli turizmusért felelős miniszter a vasárnapi ünnepségen.
A magdalai csata után történtek régóta terhelik Etiópia és Nagy-Britannia kapcsolatát.
Más afrikai országok, köztük Egyiptom is követelik a gyarmatosítók által elrabolt kincseik visszaadását az egykori gyarmatosító nyugati államoktól. Még mindig rengeteg Afrikából származó érték található európai múzeumokban és magángyűjteményekben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.