Az őrület és a halál árnyékában vált az expresszionizmus mesterévé Edvard Munch
2021. december 12. 12:52 MTI
158 éve, 1863. december 12-én született Løtenben Edvard Munch norvég festő, grafikus, A sikoly című kép alkotója. Képeinek visszatérő motívuma a halál és az elmúlás: a Halottas ágynál, a Halál a betegszobában, a Halott anya és gyermeke című képein gyerekkori élményeit dolgozta fel. Az expresszionizmus előfutáraként számon tartott művész alkotásai a tolvajok körében is igen népszerűek.
Korábban
Középosztálybeli családból származott, édesapja orvos volt. Gyerek- és ifjúkorát szavai szerint „a betegség, az őrület és a halál angyalai vették körbe”: ötévesen elvesztette édesanyját, kamaszként egyik húgát, huszonéves volt, amikor édesapja és egyik bátyja is meghalt, az egyik nővére pedig megőrült.
Maga Munch is labilis alkat volt, alkoholproblémákkal küzdött, többféle pszichés betegségtől szenvedett és nikotinfüggő is volt.
Mérnöknek készült, de a műszaki főiskoláról kimaradt, majd a kristianiai (ma Oslo) Királyi Művészeti Iskolában festeni tanult, tagja lett a Kristianiai Bohémok nevű művészcsoportnak, amely többek között a szabad szerelmet is hirdette.
1885-ben Párizsba utazott, ahol a Louvre és a Szalon festményeit tanulmányozta, különösen Manet hatott rá. Első önálló kiállítását 1889-ben Oslóban rendezte, meglehetősen vegyes fogadtatással.
Ezután állami ösztöndíjjal Párizsba utazott, ahol szakított a naturalizmussal és az impresszionizmushoz közeledett. Hazatérése után Berlinbe kapott meghívást, de ottani önálló kiállítása botrányosra sikeredett, egy hét múlva be is zárták.
Munch képeinek szenvedélyessége és a hagyományokat elvető képzelőereje miatt állandóan a viták kereszttüzében állt. Ebben az időben bontakozott ki eredeti stílusa: a szecessziósan kígyózó vonalak, a táj ívei és a komor tónusok nem díszítőelemek, segítségükkel mély lelki folyamatokat tárt fel.
1893-ban készült legismertebb műve, A sikoly, a kozmikus erejű félelem megjelenítése. (A műnek négy változata készült, három közülük norvégiai múzeumokban található, a negyediket 2012-ben akkor rekordot jelentő 120 millió dolláros összegért egy amerikai sajtó- és pénzmágnás vásárolta meg.)
Munch még Berlinben kezdett dolgozni Az Élet fríze című, az életről, a szerelemről és a halálról szóló festménysorozatának motívumain. Ennek darabjai A hang, A csók és a Madonna című képek is, a nő és a férfi bonyolult, olykor ambivalens kapcsolatának sajátos ábrázolásai.
Munch jól ismerte a szerelem gyötrelmes oldalát, harmonikus kapcsolatban azonban nem volt része. 1894-től litográfiákat is készített, a grafikát kísérleti terepnek tartotta.
A kilencvenes évek közepétől egy évtizeden keresztül állandó utazásban telt élete, Norvégia mellett főként Berlinben és Párizsban élt és alkotott, s az Egyesült Államokban is voltak kiállításai.
Képeinek visszatérő motívuma a halál, az elmúlás: a Halottas ágynál, a Halál a betegszobában, a Halott anya és gyermeke című képein gyerekkori élményeit dolgozta fel.
Az állandó utazás, a megfeszített munka idegösszeroppanáshoz vezetett, 1908-ban és 1909-ben hosszabb időt szanatóriumban töltött.
Gyógyulása után az oslói egyetem aulájának kifestését kezdte meg, fő motívuma az allegorikus képekkel körülvett Nap lett. Késői alkotásai kevésbé avantgárd jellegűek, több önarcképet is készített.
Képeit a nácik degenerált művészetnek titulálták és nem sokkal hatalomra kerülésük után eltávolították őket a német múzeumokból.
Edvard Munch 1944. január 23-án az Oslo melletti Ekelyben halt meg. Vagyonát és minden művét Oslo városára hagyta, ahol 1963-ban nyílt meg a Munch Múzeum.
Az expresszionizmus előfutáraként számon tartott művész alkotásai a tolvajok körében is igen népszerűek. 1994-ben az oslói Nemzeti Múzeumból lopták el A sikoly egyik változatát, a rablók három hónappal később visszaszolgáltatták a festményt.
A mű egy másik példányát a Madonna című alkotással együtt 2004 augusztusában a Munch Múzeumból vitték el, ezek a képek súlyos károkat szenvedve két évvel később kerültek elő.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap