10 tény a karácsonyfáról
2021. december 24. 18:39 Múlt-kor
A XIX. század végére a karácsonyfa-állítás Európa-szerte szokásba jött, és a több millió kivándorló révén az Egyesült Államokban is egyre népszerűbbé vált.
1. A téli napfordulón az otthonokban és a templomokban elhelyezett örökzöld növényekben a legtöbb nép már az ókorban is az élet halál fölött aratott győzelmének jelképét látta.
2. A legenda szerint Luther Márton állította fel az első, gyertyákkal díszített karácsonyfát 1536-ban, miután útban hazafelé megcsodálta a fenyőfák ágai között ragyogó fényes csillagokat.
3. 1895-ben egy Ralph E. Morris nevű férfi, a New England Telephone Company alkalmazottja volt az, aki előrukkolt a gyertyadíszeknél jóval biztonságosabb elektromos égősorral – a feltalálót a telefonközpontok kapcsolótábláinak villogó fényei ihlették meg.
4. Felső-Rajna evangélikusok lakta vidékén a XVI–XVII. század óta állítanak díszített karácsonyfákat, ami a XVIII. századra egész Németországban elterjedt.
5. A XIX. század végére a karácsonyfa-állítás Európa-szerte szokásba jött, és a több millió kivándorló révén az Egyesült Államokban is egyre népszerűbbé vált.
6. Massachusettsben a XVII. század második felében a karácsonyi dekorációért még bírság járt.
7. Az USA-ban az első „nemzeti karácsonyfát” 1923-ban, Calvin Coolidge elnöksége idején állították fel a Fehér Ház előtt.
8. 1947 óta Oslo minden évben karácsonyfát ajándékoz Angliának. Ezzel fejezik ki a norvégok köszönetüket és hálájukat a briteknek a második világháború idején nyújtott segítségért.
9. Oroszországban a nagy októberi szocialista forradalom után betiltották a karácsonyfát. A tiltást csak 1935-ben oldották fel, a fa azonban az újévi ünnep része lett, a betlehemi csillagot pedig vörös csillagra cserélték.
10. Theodore Roosevelt környezetvédelmi okokból betiltotta a karácsonyfa-állítást a Fehér Házban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap