Interaktív térképen láthatjuk Budapest köztér-elnevezési szokásait
2022. február 4. 11:54 MTI
A budapesti közterek névadási szokásaival foglalkozik Budapest Főváros Levéltára (BFL) és az ÁTLÓ csapatának legújabb közös projektje: a Nevek és terek című adatvizualizáció azt mutatja meg, hogy Budapesten kikről neveztek el köztereket és milyen emlékezetpolitikáról árulkodnak a névadási szokások.
Korábban
Budapesten 2247 olyan közterület van, amely valós vagy fiktív személyről kapta a nevét, esetleg valamilyen keresztnevet visel. A névadási szokások sok mindent elárulnak arról, hogy az utókor kiket és miért tart emlékezésre méltónak – olvasható a BFL MTI-hez eljuttatott közleményében.
Az adatvizualizáció segítségével az érdeklődők megtudhatják, milyen arányban viselnek a fővárosi közterek férfi és női neveket, a névadók valós vagy fiktív személyek-e, magyarok vagy külföldiek-e, milyen jellegű tevékenységet folytattak, és mely korszakban éltek. Az oldalon az egyes politikai korszakok közterek átnevezéséhez való hozzáállását is bemutatják.
Mint a Nevek és terek című, a levéltár honlapján, valamint a http://adatvizualizacio.bparchiv.hu/budapestiutcanevek/ linken elérhető adatvizualizációból kiderül, jelentősen kevesebb közterület őrzi nők nevét mint férfiakét: csupán 224 közteret neveztek el nőkről, és ezeknek is csak 55 százaléka valós név. A férfiakról elnevezett közterületeknél ez az arány 95 százalék.
A közterületeknek egyébként 91 százalékát nevezték el valós személyekről, a fennmaradó 9 százalék személynevet vagy egy fiktív karakter nevét őrzi.
Az utcák többsége – 1816 köztér – magyar nevet visel, és csak kis részüket, 206-ot neveztek el külföldi személyekről.
A reformkor és a dualizmus nemzetté válási folyamatában kulcsszerepet játszó államférfiakról, hadvezérekről, költőkről és művészekről, továbbá az 1945 előtti magyar kulturális élet író-költő nagyságairól nevezték el a legtöbb közterületet. Jelentős számú közterület kapta még nevét uralkodókról, tudósokról és szentekről. Számos olyan utca is van Budapesten, amely a nyilas rémuralom vagy a kommunista terror ellen valamilyen formában fellépő, tevékenységükért kivégzett hétköznapi hősöknek, többnyire munkásoknak, aktivistáknak, utcai harcosoknak állít emléket.
Mint az oldalon olvasható, a valós személyeket haláluk időpontja alapján is lehet csoportosítani. Több mint 40 százalékuk az 1848-49-es szabadságharc és forradalom, és a második világháborút lezáró 1945-ös év közötti csaknem száz évben halt meg, ezzel kijelölve az országos és a fővárosi emlékezetpolitika fő fókuszait is.
A közterületek elnevezése gyakran tükrözi a hatalom, a hatalmon lévő kormány és önkormányzati vezetés politikai gondolkodását és emlékezetpolitikai koncepcióját. A közterületek átnevezésének joga 2012 végéig a kerületi önkormányzatoknál volt, ezt követően lett fővárosi hatáskör. Az oldalon térképen mutatják be azokat az átnevezett utcákat, amelyek új nevüket egy személy után kapták. A kormányok szerinti felosztást külön is bemutatják.
A különböző kategóriák utcái interaktív térképen nézhetők meg. A bemutató végén az olvasó maga állíthat be szűrőket, amelynek segítségével vizsgálhatja a magyar főváros köztérelnevezéseit.
Az oldal okostelefonokra és táblagépekre fejlesztett változatban is elérhető.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Közel-Kelet
- Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
- Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
- Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
- Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
- Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
- 2700 éves asszír istenszobor került elő az iraki sivatagból
- Római kori temető maradványaira bukkantak a Gázai övezetben
- Másfél millió élet egy döntetlenért: az iraki–iráni háború
- Rövid életű diplomáciai közeledést hozott Izrael és Egyiptom között Camp David
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap