Vörös szőnyeg és parádé nélkül rendezték az első Oscar-gálát a film hőskorában
2022. május 16. 08:55 Múlt-kor
„Arra jutottam, hogy a filmrendezőket akkor tudom leginkább irányítani, ha medálokat akasztgatok a nyakukba. (…) Ha mindenféle kupákkal és díjakkal halmozom el őket, akkor a nyakukat fogják törni azért, hogy a kedvemre tegyenek.” Az Oscar-díj megalkotója, Louis B. Mayer, producer és a Metro-Goldwyn-Mayer stúdió egyik alapítója, így foglalta össze ironikusan, hogy miért volt szükség az Oscar-díjátadó létrehozására. A jeles esemény 1929. május 16-án debütált a Los Angeles-i Hollywood Roosevelt Hotelben.
Az első Oscar-gála néhány díjazottja: Emil Jannings a legjobb férfi főszereplő, Janet Gaynor a legjobb női főszereplő díját vehette át, Charles Chaplin pedig életműdíjat kapott
Korábban
Az első Oscar-gálát, amelyet a kaliforniai székhelyű Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (Academy of Motion Picture Arts and Sciences [AMPAS]) szervezett, még elkerülte a rivaldafény.
Az volt az első és egyben az utolsó olyan gála, amely sem televíziós (ez érthető, hiszen akkor még nem is volt), sem rádiós közvetítést nem kapott – a következő évben a rádió már ott volt a jeles eseményen.
A díjátadóra meghívott 270 vendég mindössze 5 dollár fizetett a belépőért (ez ma kb. 70 dollárnak megfelelő összeg) és nem izgult azon, hogy vajon kié lesz az elismerés, ugyanis a győzteseket nagyjából három hónappal korábban már kihirdették.
Az 1959-es Oscar-gálát már egészen más díszletek között rendezték
Mi több, a 12 kitüntetettnek minössze 15 perces ünnepléssel kellett beérnie. Ennyi idő kellett ugyanis az AMPAS igazgatójának, Douglas Fairbanks-nek ahhoz, hogy átadja a 24 karátos, arany bevonatú, britanniumból készült szobrokat, amelyeket abban az időben még nem is Oscarnak hívtak. (A világhíres szobrokat 1934-től kezdték Oscarnak hívni, és a becenév csak 1939-ben vált hivatalossá.)
A visszafogott díjátadó egyben a némafilm szimbolikus búcsúpartijává vált, hiszen csak a némafilmeket, illetve az elkészítésükben közreműködő filmes szakembereket és színészeket díjazták.
Bár a Jazz énekes című úttörő hangos filmet már az 1927-es év végétől játszották a mozikban, és figyelemre méltó sikere volt a közönség körében, a Filmakadémia nem engedte megmérettetni a versenyen.
Az ítészek úgy vélték, hogy a néma és a hangos filmeket nem lehet egy kalap alá venni, így rendkívül etikátlan lenne egymás ellen versenyeztetni őket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap