Római kori hűtőt tártak fel Bulgáriában
2022. október 3. 17:05 Múlt-kor
A Bulgária északi részén fekvő Szvistov városa melletti Novaeben kutató régészek a hűtőszekrény ókori megfelelőjére bukkantak: egy lapos kerámialapokkal kirakott kamrára, ami hidegen tartotta a romlandó árut.
A legionariusok erődjének maradványai Novaeben (Wikipedia / Kleo73 / CC BY-SA 3.0)
Korábban
A kamrát a katonai barakkok egyik helyiségének padlója alatt találták, benne hőkezelés nyomait viselő állati csontokkal. A nagyobb épületeken belül épségben talált hűtőhelyiségek ritkák, mert az átépítések során jellemzően megsérültek vagy megsemmisültek.
Novaet i. sz. 45-ben castrumként, katonai táborként alapították Moesia Inferior stratégiai fontosságú határának védelmére a Duna alsó folyása mellett. Elsőként a Legio VIII Augusta épített itt erődítményt földből és fából.
Helyükre 69-ben érkezett a Legio I Italica, amelyet Galliából helyeztek át ide, hogy megerősítsék a határ védelmét a dák betörésekkel szemben. Az erődöt ekkor megerősítették, és állandó, kőből épült barakkokat is emeltek, valamint egy ispotályt és egy fürdőt is. A I Italica majdnem négy évszázadon át állomásozott itt, amíg 441-ben a hódító hunok ki nem szorították őket.
A hűtőhelyiség a I Italica által épített principia (parancsnoki épület) alól került elő. A főzésről árulkodó csontmaradványok mellett egy kerámiatál darabjai és faszén is voltak benne; ez utóbbiról elképzelhető, hogy a kártevőket távol tartó füstölőként működött.
Ebben az évben már más felfedezésekkel is szolgált a lelőhely: a fürdőházat vízzel ellátó kerámia- és ólomcsövekkel, illetve a szennyvizet elvezető csatornákkal. Az in situ, vagyis eredeti helyükön talált ólomcsövek ritkák, mivel gyakran beolvasztották őket, hogy az értékes ólmot újrahasznosítsák.
Két érdekes oltárt is találtak a régészek: az egyiket a mithraizmusban központi szerepet betöltő Sol Invictusnak szenteltette a légió actuariusa (a zsoldért és ellátásért felelős tisztviselő), a másikat pedig a capitoliumi triásznak (Jupiternek, Junónak és Minervának) a signifer, a légió jelvényeit hordozó katona.
Az ilyen fontos szerepeket betöltő legionáriusoktól igen kevés felirat maradt ránk, általuk emelt oltár pedig még annyi se.
A régészek megtalálták a Legio VIII Augusta által emelt fa erődítmény romjait is: falakat, a barakk maradványait, és egy különálló épületet, amely kézimalmokat, szövő- és halászsúlyokat, csontvermeket, cserépdarabokat és pénzérméket is tartalmazott.
Ez különösen annak fényében fontos, hogy a megelőző hatvan év ásatásai nagyon keveset hoztak a felszínre ebből a korai erődből.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 19:05
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap