Ősi vízvezeték-rendszert tártak fel Stabiae romjai között
2022. november 8. 17:05 Múlt-kor
Római kori vízvezeték-rendszert tártak fel a Pompejihez közeli Stabiae városában dolgozó régészek.
A víztartály és a hozzá csatlakozó ólomcsövek (Twitter / Pompeii Sites)
Korábban
A római kori város legnagyobb részét eltemette a Vezúv Pompejit is elpusztító i. sz. 79-es kitörése, amelynek során a tűzhányó másodpercenként 1,5 millió tonna anyagot: izzó hamut, habkövet, forró gázokat lövellt akár 33 kilométeres magasságba.
A keletkező piroklaszt ár és az aláhulló hamu betemették Pompejit és Herculaneumot, Stabiae jelentős részével együtt.
Idősebb Plinius, a római író feljegyezte, hogy Stabie tengerpartján több mérföld hosszan sorakoztak a fényűző villák, köztük olyan nevezetes alakoké, mint Julius Caesar, Augustus és Tiberius császárok, vagy a híres szónok és államférfi, Cicero.
A Villa Arianna kis méretű perisztiljének (oszlopos belső udvarának) feltárása során került felszínre egy díszes ólomtartály, amely a víz villakomplexumon belüli elosztásáért felelős rendszer része volt.
A villa területén először Karl Weber svájci mérnök végzett ásatást 1757–62 között, mintegy 2500 négyzetméternyi területet tárva fel.
Ebből kiderült, hogy a komplexum négy részből állt: a késő köztársaságkorból származó átriumból (fő belső udvarból) és az azt körülvevő szobákból; kiszolgáló- és fürdőhelyiségekből; a Nero császár korából származó szobákból, amelyek a nyári tricliniumból (ebédlőteremből) nyílnak; és egy, a Flavius-dinasztia korából származó plaestrából (edzőhelyiségből).
A most feltárt tartály valószínűleg az impluviumhoz, a központi vízgyűjtő tartályhoz csatlakozott. Két további ólomcső ágazik le belőle, amelyek a villa különböző szobáiba továbbították a vizet.
A régészek szerint a tartály az ókorban szabadon állt és látható volt (a díszítése is erre utal), hozzáférhetővé téve a két elzárócsapot, amivel a víz áramlása szabályozható, vagy akár karbantartások idejére elzárható volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap