Ha maga a jelenség nem is, a radioaktivitás mértékegysége már a felfedezője nevét viseli
2022. december 15. 14:26 Múlt-kor
170 éve, 1852. december 15-én született Antoine Henri Becquerel Nobel-díjas francia fizikus, a radioaktivitás felfedezője.
Henri Becquerel
Korábban
Antoine Henri Becquerel 1852-ben született Párizsban. Számára a fizika mondhatni családi ügy volt. Apja és nagyapja is fizikus, akadémikus volt, emellett mindketten vezették is a párizsi Természettudományi Múzeum fizika tanszékét. Sőt, 1878-ban született fiából, Jeanból is fizikus lett.
A párizsi Muséum d'Histoire Naturelle és az École Polytechnique fizikaprofesszoraként Becquerel kezdetben polarizációs kísérleteket végzett. 1896 elején azonban egy felfedezés más irányba terelte.
Wilhelm Röntgen ekkor publikálta a róla elnevezett sugárzást bemutató tanulmányát. Eredményei nyomán a világ számos pontján akarták kideríteni, hogy a napsugárzás hatására, természetes körülmények között világító anyagok is kibocsátanak-e efféle sugarakat.
A nagy erőkkel megindult foszforeszkálási kutatások sorába illeszkedett Becquerel kísérlete is. A francia fizikus megállapította, hogy az uránszurokérc fényérzékeny lemezen akkor is elfeketedéssel járó kémiai reakciót idéz elő, ha az urán tartalmú anyagot nem teszi ki előzetesen napsugarak hatásának.
Az történt ugyanis, hogy a kísérleteihez szükséges napos időre várva a fényképlemezét, rajta egy fémkereszttel a fiókjába zárta. Valamiért előhívta az „üres” lemezt, és megdöbbenve látta, hogy azon tisztán kirajzolódott a kereszt alakja.
Ez azt jelentette, hogy ennek az újfajta sugárzásnak – amit a fémkereszt leárnyékolt, a papír pedig nem – nem volt köze a foszforeszkáláshoz, mivel a sugárzás előzetes megvilágítás nélkül származott az uránból. Az átlátszatlan papírba burkolt fotóanyagokat ugyanis a közelükben elhelyezett urán tartalmú ásványok sugárzása sötétítette el.
A fizikusok eleinte nem találtak magyarázatot a jelenségre. Becquerel 1896-ban egyik cikkében azt írta: „… még senki sem tudott rájönni, hogy az uránon belülről pontosan honnan ered ez az energia, amelyet ez az anyag ilyen állhatatosan kisugároz”.
Számos laboratóriumban kezdték meg a hasonló kutatásokat, amelyekbe többek között Pierre és Marie Curie is bekapcsolódott. A lengyel–francia tudósházaspár előállította a polóniumot, majd a rádiumot mint a legerősebb sugárzást kibocsátó anyagokat.
Becquerel csak később döbbent rá, milyen jelentős felfedezést tett. A radioaktivitásnak végül a lengyel kollégája adott nevet. A felfedezésért és az ezzel kapcsolatos kutatásokért 1903-ban mindhárman megosztott Nobel-díjat kaptak.
Míg a röntgensugárzás az atomok szerkezetébe engedett bepillantást, addig a radioaktivitás a tudományt az atommag felfedezéséhez vitte közelebb. Becquerel sugarai azonban nem kaptak akkora figyelmet, mint Röntgen felfedezése.
Érzékelteti a különbséget, hogy két év alatt mintegy tucatnyi cikk jelent meg a témában, ezzel szemben csak 1896-ban 49 könyv és 1040 tudományos dolgozat foglalkozott a röntgensugarakkal.
Nobel-díjak tekintetében azonban közel sem állapítható meg ez a fajta kiegyensúlyozatlanság. A röntgensugárzással nagyjából 20 elismerés hozható kapcsolatba, a radioaktivitáshoz kötődő, úttörő kutatások a fizika és a kémia területén is számos esetben megkapták a tudományos világ legnagyobb kitüntetését.
Mindemellett Becquerelről nevezték el a radioaktivitás SI mértékegységét, és ő az egyike azon 72 tudósnak, akiknek a neve szerepel az Eiffel-torony oldalán.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.