Egy szeplőtelen lovag Auschwitz poklában: Kolbe atya önfeláldozása
2023. január 10. 18:05 Mitrovits Miklós
Édesanyja visszaemlékezése szerint a kis Rajmundnak a templomban egy titkos oltár előtt megjelent a Szűzanya két koronával a kezében. Az egyik fehér volt, amely azt jelképezte, hogy tisztaságban fog élni, a másik piros, miszerint mártírrá válik. A gyermeki látomás később beigazolódott. Hiszen felnőttként és Isten szolgájaként egész tevékenysége a bűntelenség melletti tanúságtételről szólt, és amikor kellett, készen állt meghozni a legnagyobb áldozatot: életét adta egy embertársáért.
Korábban
Rajmund Kolbe 1894. január 8-án született a Łódźtól 50 km-re található Zduńska Wola városkában, az Orosz Birodalom területén.
Édesapja és édesanyja is szövőcsaládból származott, előbbi a cseh Jihlavából érkezett a lengyel textilipar központjába. Mindketten a Ferences Világi Rendhez tartoztak.
Négy testvére közül Alfonz – Rajmundhoz hasonlóan – később szintén ferences lett. A család a munkalehetőségek miatt előbb Łódźba, majd Pabianicébe költözött, ahol apja egy gyárban dolgozott, anyja pedig egy boltot vezetett, később pedig bába lett.
Rajmund 1907-ben kezdte meg tanulmányait egy kis lembergi ferences szemináriumban. A város ekkor a Habsburg Birodalomhoz tartozott.
Három évvel később – tizenhat évesen – lépett be a rendbe, ahol felvette a Maksymilian nevet. 1912-ben Krakkóban tanult tovább, majd néhány hónappal később a római Nemzetközi Szeráfi Kollégiumba küldték.
Itt 1914. november 1-jén tette le örökfogadalmát, és felvette a Maria nevet. 1916-ban a Gregoriana Pápai Egyetemen filozófiából, 1919-ben pedig a ferences atyák karán teológiából doktorált.
1917. október 8-án diakónussá, 1918. április 28-án pedig pappá szentelték. Kolbe atya 1917-ben megalapította a Militia Immaculatae (Szeplőtelenek Lovagjai) társaságot, amely a bűnösök megtérítését tűzte ki célul.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2022. téli számában olvasható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 19:05
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap