Már a bronzkorban is használhattak acélt Európa népei
2023. március 2. 09:50 Múlt-kor
A kutatók az Ibériai-félszigeten bukkantak annak nyomára, hogy az ott élő népek már 2 900 évvel ezelőtt, a késői bronzkorban is acéleszközöket használtak.
Képünk illusztráció (forrás: Wikipedia / P sakthy / CC BY-SA 3.0)
Korábban
Egy nemzetközi kutatás során geokémiai elemzésnek vetettek alá egy sor, az Ibériai-félszigeten talált kőoszlopot (sztélét), amely kimutatta, hogy ezek véseteit edzett acél eszközökkel készítették.
Ezt alátámasztja egy Rocha do Vigionál talált, vasból készült korabeli véső metallográfiai vizsgálata is. A szerszám széntartalma elégséges ahhoz, hogy acélnak számítson.
Mostanáig úgy tudtuk, hogy a terület lakosainak még a korai vaskorban sem álltak rendelkezésükre az acél készítéséhez szükséges ismeretek, nemhogy a késői bronzkorban.
Az ibériai bronzkort i. e. 1800 körültől számítjuk, míg a vaskor i. e. 900 körül kezdődött, az acélgyártás pedig a római hódítás után vált itt elterjedté.
Dr. Ralph Araque Gonzalez, a Freiburgi Egyetem régésze elmondta: „A Rocha do Vigioból származó véső és a környezet, amiben felleltük azt mutatja, hogy a vaskohászat (amibe az acél készítése és edzése is tartozik) a szétszórt ibériai kisközösségekben, önállóan fejlődött ki, és nem egy későbbi kolonizációs folyamat behatásaként.”
A Journal of Archaeological Science-ben publikált tanulmány szerzői kvarcalapú homokkőből készült sztéléken végeztek elemzéseket. „Akárcsak metamorf formája, a kvarcit, ez egy nagyon kemény kőzet, amely kő- vagy bronzeszközökkel nem munkálható meg, hanem kizárólag edzett acél szerszámokkal” – mondta Gonzalez.
A Rocha do Vigio-i véső vizsgálata felfedte, hogy heterogén összetételű, de meglepően magas széntartalmú acélból készült.
Eredményeik megerősítéséhez a kutatók egy hivatásos kőműves, egy kovács és egy bronzöntő bevonásával végeztek el egy kísérletet, amelynek során különböző anyagból készült vésőkkel próbáltak kvarchomokkő-mintákat megmunkálni.
Ez sem a kő-, sem a bronzszerszámokkal, de még a nem edzett vasból készült hegyű vésővel sem sikerült. „A késő bronzkori Ibéria lakói képesek voltak az acél edzésére, máskülönben nem tudták volna kifaragni a sztéléket” – vonta le a következtetést Gonzalez.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.