Spanyolországba vitte az ókori Tróját El Greco
2023. április 11. 18:08 László Zsófia
Domenikosz Theotokopulosz, más néven El Greco, azaz „a Görög” az európai művészet történetének legkülönlegesebb alkotói közé tartozik. Pályafutása során fontos szereplőjévé vált a posztbizánci görög, a velencei, a római, majd a spanyolországi festészetnek is. Picassóhoz hasonlóan hihetetlen alkalmazkodóképességgel rendelkezett: miután jártasságot szerzett egy művészi kifejezésmódban, képes volt elsajátítani egy attól merőben eltérőt. A kettő szintetizálásával pedig eljutott rendhagyó, egyéni stílusának megteremtéséig.
El Greco: Laokoón
Korábban
A szó szoros és átvitt értelmében is hosszú utat járt be Krétától Toledóig, amelynek során bizánci ikonfestőből a nyugati képzőművészet meghatározó mestere lett.
Keleti és nyugati elemeket egyesítő, ugyanakkor jellegzetesen spanyol ábrázolásmódja Toledóban teljesedett ki igazán, amely nemcsak a lakóhelye, hanem látomásos művészetének ihlető forrása is volt.
E város sziluettje tűnik fel radikálisan személyes, utolsó műveinek többségén – így a XX. század avantgárd művészeit elvarázsoló Laokoónon.
A Laokoón jelenlegi tudásunk szerint a görög mester egyetlen olyan alkotása, amely mitológiai témát dolgoz fel. A trójai pap és fiai története több antik szerzőnél is megjelenik, de a Vergilius Aeneisében szereplő változat a legismertebb.
Az itt leírt legenda szerint Laokoón volt az egyetlen, aki gyanút fogott a görögök által Trója kapuja előtt hagyott, fából készült ló láttán. A város lakói úgy gondolták, hogy a ló egy Pallasz Athénének szánt ajándék, Laokoón viszont óva intette őket attól, hogy bevigyék a városba.
Fiaival együtt áldozatot mutatott be az isteneknek, ám a tengerből két hatalmas kígyó kúszott elő, amelyek mindhármukat megölték. A trójaiak ezt Pallasz Athéné büntetéseként értelmezték, és hogy a további bajt elkerüljék, bevitték a városba a lovat.
A történet végét mindannyian jól ismerjük a lóból előbújó harcosok által elfoglalt Trójáról. A legendának azonban több, egymástól jelentősen eltérő változata létezik.
Az alapos humanista műveltséggel rendelkező El Greco mindet ismerhette, így nem tudjuk, hogy festményével melyiket illusztrálta.
A teljes cikket keresd a Múlt-kor magazin tavaszi számában!
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja 16:05
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon 14:20
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál 11:20
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap