Elhunyt Dr. Jalsovszky Katalin, a Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának muzeológusa

Kép forrása: Magyar Nemzeti Múzeum

Az 1970–1980-as években a spanyol polgárháború és a nyugat-európai magyar emigráció fényképeinek gyűjtésével, feldolgozásával és az eredmények publikálásával foglalkozott.

1989-ben szerezte meg egyetemi doktori címét, 1990-től kutatásainak egyik kiemelt területe lett Budapest 1900 körüli képi forrásainak gyűjtése. Ettől kezdve Tomsics Emőkével közösen hat fényképalbumot állított össze a századforduló és a két világháború közötti időszakból.

Ezek az albumok – A tegnap világa. Magyarországi városok a századfordulón; Volt egyszer egy Magyarország; Császári Bécs – királyi Budapest. Fotográfiák a századforduló idejéből; Budapest világváros; Budapest a Duna gyöngye. A főváros élete a két világháború között, valamint Budapest, az ikerfőváros 1860–1890 – nagy sikert arattak a széles olvasóközönség körében, és újdonságot hoztak abban a tekintetben, miként lehet a múzeumi műtárgyat, a nagyközönségnek is vonzó módon, a szélesebb köztudat részévé tenni. Az önálló köteteken kívül több nagysikerű, jelentős történelmi kiadvány illusztrációjának összeállítása fűződik a nevéhez.

Dr. Jalsovszky Katalin négy évtizedes múzeumi munkája során számos kiállítást rendezett önállóan vagy társrendezőként. Ezek közül ki kell emelnünk az 1988-ban, az egykori Munkásmozgalmi Múzeumban bemutatott A fotográfia első száz éve Magyarországon címűt, ami elsőként szolgált mintául ahhoz, hogy a fénykép a múzeumok többi kincsével egyenrangú, önálló műtárgy és egyben a történettudomány sajátos forrása is.

2001-ben a Magyar Nemzeti Múzeumban nagy sikerrel bemutatott, a Történeti Fényképtár gyűjteményéről keresztmetszetet adó Fénnyel írott történelem című kiállítás társrendezője, és a vele egy időben megjelent tudományos igényű fotóalbum társzerkesztője és egyik szerzője volt.

Az utóbbi két évtizedben a magyarországi holokauszt történetének és az 1956-os forradalom eseményeinek, vizuális emlékeinek megkerülhetetlen szakértőjévé vált. Erről tanúskodhatnak magyar és külföldi kutatók tucatjai is, akik az ő segítségével készítették el saját kiállításaikat, egyéb munkájukat, de elsősorban azok a megjelent képösszeállítások és kiállítások, melyeket ő állított össze, szerkesztett, gondozott.

2006-ban ő bonyolította le a Magyar Nemzeti Múzeumban az 1956-os forradalom emlékeinek nagyszabású, nagy sikerrel végződött gyűjtőakcióját, és társrendezőként ő állította fel a múzeumban a forradalom újonnan begyűjtött emlékeiből rendezett kiállítást, akárcsak a forradalom fotográfiáiból összeállított németországi vándorkiállítást. Több előadást tartott, cikket, katalógust írt a forradalom képi forrásairól és azoknak a forráskritika szempontjainak megfelelő feldolgozásáról, publikálásáról.

Kutatási eredményeit rendszeresen publikálta a FOTO, az Élet és Tudomány, a Kritika, a Fotóművészet és más lapok hasábjain, és több mint egy évtizedig ismertette a Budapesti Negyed és a Rubicon című folyóiratok képszerkesztőjeként a nagyközönséggel a múzeum fényképtárának kincseit.

2014-ben jelent meg a Jalsovszky Katalin, Tomsics Emőke és Toronyi Zsuzsanna által írt, A magyarországi zsidóság képes története című könyv, sok éves kutatómunkájuk összegzése.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült