Száz év alkotásainak állít emléket az új Erdélyi Mozgóképmúzeum
2023. június 12. 11:23 MTI
A Janovics Jenő nevével fémjelzett kolozsvári némafilmgyártásnak és az elmúlt száz év erdélyi, romániai filmkészítésének állít emléket az Erdélyi Mozgóképmúzeum, mely szombaton nyílt meg Kolozsváron.
Kép forrása: Oláh Emese / Facebook
Korábban
A Xantus Alapítvány által létrehozott múzeum a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivállal (TIFF) kötött partnerség révén annak belvárosi székhelyén, a TIFF-ház alagsori galériatermeiben kapott helyet.
Xantus Gábor filmrendező, operatőr, egyetemi tanár a megnyitón közölte: a Romániában egyedülálló múzeumot fia, Xantus Áron filmrendező, operatőr, producer álmodta meg, és a jövőben tovább szeretnék bővíteni. A kiállított anyag a múlt század eleji kolozsvári némafilmgyártástól indít és az erdélyi, romániai filmgyártás fejlődését követi nyomon a digitális korszakig, hangsúlyt fektetve a kolozsvári, erdélyi filmesek bemutatására.
Hangsúlyozta: a filmes múlt tudatosítása az általános műveltség része kell legyen, míg a város három különböző egyetemén tanuló kolozsvári filmes szakemberek számára kötelező tananyag.
Tudor Giurgiu fesztiváligazgató elmondta: sokszor szembesül azzal, hogy milyen kevesen ismerik Kolozsvár filmes múltját, a múzeum épp ezt segít ellensúlyozni. Hozzátette, bár kolozsvári születésű, maga is keveset tudott Janovics Jenőről, holott különleges személyisége filmre kívánkozik.
Koós Ferenc filmes szakember szerint a múzeum azt a korszakot szeretné bemutatni, amikor az operatőrök hatalmas kamerákat cipeltek, és érezték a celluloid szalag „pulzusát”.
Xantus Gábor a közmédiának nyilatkozva felidézte, hogy a múzeum egy retrospektív tárlat folytatása, az az iránti érdeklődés bizonyította, hogy helye van Kolozsváron. A Xantus Alapítvány által összegyűjtött filmes hagyatékot - eszköztárat, dokumentumokat, fotókat - állították ki, a legrégebbi kiállítási tárgy egy 1906-ból származó filmvetítőgép. A kiállított anyag kronológiájában követi a filmkészítési folyamatot, az idők során alkalmazott technikákat. A Janovics-féle némafilmgyártás és történelmi változás után a Kolozsváron maradt román dokumentumfilmes műhelyeket, az itteni neves színészeket, forgatókönyvírókat, operatőröket mutatja be.
„Az út elején vagyunk, ez egy folyamat kezdete, amit tovább kell építeni, fejleszteni. Megtörtük a jeget, megmentettük a pusztulástól azt, ami egyébként a szeméttelepen végezte volna” – nyilatkozta a közmédiának Xantus Gábor.
Az MTI kérdésre elmondta: nehéz tárgyi anyagot gyűjteni egy olyan területről, ahol az elmúlt 120 évben nem sokan figyeltek arra, hogy megmentsék azokat az utókornak, így nagyon sok minden elkallódott. „Hellyel-közzel próbáljuk a hézagokat kitölteni” – mondta a filmrendező, aki szerint szívesen fogadják a további segítséget, adományokat. „Akik valamit hozzá akarnak tenni a múzeumhoz, örömmel vesszük és közszemlére tesszük, hogy más is rácsodálkozhasson arra, mi volt a mozi őse, és hova jutottunk ma” – fogalmazott.
A múzeumban a Janovics-filmgyárat megidéző kiállítási tárgyak mellett számos régi felvevőgép, kamera látható, és Erdélyben készült filmekbe is belenézhet a látogató.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap