2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Már 4000 éve is pusztított a pestis a mai Ausztria területén

2023. június 22. 12:56 MTI

Mintegy 4000 évesek az Ausztria területén talált legrégebbi pestisáldozatok maradványai: a két hajdani fiatalember holttestére 2018-ban bukkantak rá útépítési munkák során – írta az Archaeologia Austriaca című tudományos folyóirat friss számában.

miniatúra
A ma Belgiumban található Tournai lakosai a pestis áldozatait helyezik tömegsírba egy középkori miniatúrán

A régészek a kora bronzkori maradványokban a pestis kórokozójának (Yersinia pestis) nyomaira akadtak. Ausztria korábban legrégebbinek tartott pestisáldozatai a középkorból származtak.

Az Alsó-Ausztria északi részén található temetkezési helyet az A5-ös északi elkerülő út építési munkálatai során fedezték fel Drasenhofennél. 22 sírt tártak fel és dokumentáltak a helyszínen.

Katharina Rebay-Salisbury, az Osztrák Régészeti Intézet munkatársa és csapata azt szerette volna kideríteni, hogy milyen rokoni kapcsolatban álltak egymással a halottak.

Ehhez a fogakból vettek mintát, ahol sok esetben nagyon hosszú ideig megmarad a genetikai anyag. Azonban az elemzés során egy 23-30 éves, valamint egy 22–27 éves korában meghalt férfinél nemcsak emberi DNS-t találtak, hanem a pestis kórokozójának DNS-ét is kimutatták.

Mindkét férfi csontváza a temető szélén feküdt, amiből a tudósok arra következtettek, hogy a körülöttük élők tisztában voltak azzal, hogy fertőző betegségben vesztették életüket. Katharina Rebay-Salisbury aláhúzta: egyik férfinél sem találtak említésre méltó sírmellékletet, ráadásul egyiküket egy korábbi sírban helyezték el. Mindez a kutatók szerint arra utal, hogy a szokásosnál nagyobb sietséggel földelték el őket.

A kormeghatározás alapján az elhunytak nem egy nemzedékben éltek: a 23–30 éves férfi halálozási idejét időszámításunk előtt 2128–1931 közé, a 22–27 éves férfiét pedig 2026-1884 közé tették. A pestis kórokozójának örökítőanyaga is jelentősen eltér a két embernél, így a tudósok kizárták a közvetlen átvitelt.

A talált pestistípus eltért a középkorban ismert kórokozó-variánstól, amely alkalmazkodott a bolhákhoz, és így rendkívül könnyen átterjedt az állatokról az emberekre. Ez az ősi verzió erre nem volt képes. A pestis kórokozójának legrégebbi bizonyítéka Lettországból származik, és több mint ötezer éves.

Katharina Rebay-Salisbury szerint előfordulhat, hogy a két férfi fertőzött hústól betegedett meg, és nem is adta tovább a betegséget a közösségben.

„Természetesen nem tudjuk megmondani, hogy mennyire volt fertőző a pestis akkoriban” – tette hozzá.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár