Hivatalosan is az UNESCO szellemi kulturális örökség része a magyar vonós zenekari hagyomány

Pál István Szalonna népzenész az Ördög bújt a vonóba című népzenei gálakoncerten, a balatonfüredi Anna-bál kísérőrendezvényén 2023. július 26-án. (Bodnár Boglárka / MTI)

Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kultúráért felelős államtitkára kiemelte: a jegyzék célja, hogy a nemzedékről nemzedékre örökített közösségi tudást gyűjtse egybe, és jelenítse meg.

A magyar vonós zenekari hagyományt Magyarország önálló felterjesztésként nyújtotta be, és az újabb magyar szellemi örökségelem a mohácsi busójárás, a matyóhímzés, a solymászat, valamint a kékfestés után került be a nemzetközi listába.

Mindez nagy elismerés az országnak, a nemzetnek, illetve azoknak, akik előadóművészként vagy bármilyen intézmény vezetőjeként, szervezőként szívügyüknek tekintik a vonós hangszerek által megjelenített ősi értékeket - mondta Závogyán Magdolna.

Az államtitkár örömét fejezte ki, hogy egyre több gyerek és fiatal választja a muzsikus hivatást és életformát.

Rendkívül fontos ezért, hogy a köznevelés rendszere, valamint a kulturális intézményhálózat kiemelt figyelmet fordítson az örökség ápolására, a tehetségkutatásra- és gondozásra, az oktatásra, illetve a fellépési lehetőségek biztosítására. Mindez a hagyomány továbbélésének, az ősi tudás átörökítésének záloga - tette hozzá.

Bóka István (Fidesz-KDNP) Balatonfüred polgármestere felidézte, 2013 óta működik együtt a tóparti város önkormányzata a Hagyományok Házával a népzenei hagyományok ápolásában prímásversennyel, gálakoncerttel.

A magyar vonós zenekari hagyományt 2022 decemberében az UNESCO Rabatban megrendezett 17. ülésszakán vették fel a világszervezet szellemi kulturális örökség listájára.

A jegyzékbe vételről szóló hivatalos díszoklevelet Závogyán Magdolna és Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetője adta át Pál István Szalonnának, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetőjének.

A díszoklevél átadását követően Pál István Szalonna úgy fogalmazott: olyan muzsikusoktól kaphatták útravalójukat, akik néha emberséget, néha ételt, néha ágyat adtak nekik, és a nap végén megtanítottak egy-egy nótát. Ezeket pedig ők is továbbadják a fiataloknak - hangsúlyozta.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról