Minden megváltozott és minden a régiben maradt a két Németország újraegyesítésével

Az újraegyesült Németország szövetségi államainak zászlajai a Reichstag előtt 1990. október 3-án (Bundesarchiv, Bild 183-1990-1003-417 / CC BY-SA 3.0)

A Német Demokratikus Köztársaság történetének első, egyben utolsó szabad választása nyomán 1990 tavaszán felállt Népi Kamara 1990. augusztus 23-án hajnalban a német egység helyreállításának lehetséges módozatairól és időpontjáról folytatott heves vita után több mint 80 százalékos többséggel – 294:62 arányban, hét tartózkodás mellett – határozatot fogadott el arról, hogy az NDK négy nappal a megalakulásának 41. évfordulója előtt, 1990. október 3-án csatlakozik az NSZK-hoz.

Augusztus 23. ezzel a német történelem jeles napja lett, és a képviselők „felelősségteljesen éltek a saját maguk által kivívott szabadsággal”. Döntésükkel nemcsak Németország újraegyesítéséhez, hanem az európai egységfolyamat kiteljesítéséhez is nagyban hozzájárultak – emelte ki Iris Gleicke, a keleti tartományok felzárkóztatásért felelős kormánybiztos a döntés 25. évfordulójára rendezett ünnepségen 2015-ben. Rámutatott: a német parlamentarizmus történetében egyedülálló, hogy egy törvényhozó testület „önmaga felszámolásáról” hoz határozatot.

Az utolsó Népi Kamara 1990. április 5-től október 2-ig működött. E rövid fél év alatt 164 törvényt és 94 határozatot fogadott el. Ezzel „a német parlamentarizmus történetének legszorgalmasabb parlamentje volt” – emelte ki Lothar de Maiziere, az NDK utolsó kormányának miniszterelnöke a megemlékezésen, amelyen volt és jelenlegi parlamenti képviselők és más politikusok mellett Joachim Gauck államfő is részt vett. A „beolvadás” az NSZK-ba nemzetközi jogi értelemben a legjobb megoldás volt és „példásan elő volt készítve” – mondta Jens Reich, aki a keletnémet ellenzéki, polgárjogi mozgalomból került a Népi Kamarába, és nemmel szavazott a 33 évvel ezelőtti ülésén.

Döntését azzal indokolta, hogy a szavazás időpontjában még szinte semmit nem lehetett tudni arról, hogy miként változik majd meg az élet a felszámolandó NDK területén. A parlamenti képviselők ugyanis csak a nemzetközi jogi, külpolitikai vonatkozásokat tudták áttekinteni, és nem ismerték az egység megteremtéséről szóló szerződés tervezetét, amelyről az NDK és az NSZK kormánya tárgyalt.

A Népi Kamara a Köztársasági palotában ülésezett, amely Berlin központjában, az evangélikus székesegyházzal – a berlini dómmal – szemben állt, a német uralkodó székhelyének, a Berlini városi kastélynak (Berliner Stadtschloss) a helyén. A kastélyt a második világháború után bontották le, és a hetvenes években építették fel a telken a Köztársasági palotát.

Az egység helyreállításáról szóló „német–német” szerződést néhány nappal később, augusztus 31-én írták alá, nyugatnémet részről Wolfgang Schäuble belügyminiszter, keletnémet részről Günther Krause, a miniszterelnökség parlamenti államtitkára. A 356 oldalas dokumentum a legapróbb részletekig szabályozta az NDK átalakulását. Sokan azt mondják, hogy a szerződés révén az egykori NDK területén a jobb oldali közlekedésen és az időszámításon kívül minden megváltozott, az újraegyesített ország nyugati részén pedig minden maradt a régiben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
• Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
• Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
• Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
• Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
• Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
• Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
• Léteztek-e a valóságban a legendák női harcosai?
• A semmibe vett gótokkal vívott háború vetítette előre Róma bukását