Ellenségei negyven évre feloszlatták a jezsuita szerzetesrendet
2023. szeptember 21. 19:05 MTI
250 éve, 1773. szeptember 21-én Mária Terézia kihirdette a jezsuita rend feloszlatását elrendelő július 21-i pápai bullát. A 18. században ekkor már 19 kollégiumban tanítottak a magyar jezsuiták, a rendnek több száz könyve jelent meg, ezek között évente fél tucat magyar nyelven.
Korábban
A hivatalosan „Jézus társasága” (Societas Iesu) nevű szerzetesrendet 1534. augusztus 15-én Párizsban alapította Loyolai Szent Ignác és néhány társa. Rómában felajánlották szolgálataikat III. Pál pápának, aki 1540. szeptember 27-én hivatalosan jóváhagyta az új rend megalapítását.
Tevékenységüket – amelynek a súlypontja kezdettől fogva az oktatás volt – néhány évtizeden belül kiterjesztették szinte egész Európára. A 17–18. században – elsősorban a felvilágosodás hívei – azzal vádolták a szerzetesrend vezetőit, hogy beleavatkoznak azoknak az államoknak a politikájába, ahol éppen működnek.
Portugáliában, nem sokkal később Franciaországban és Spanyolországban is betiltották tevékenységüket, majd 1773-ban XIV. Kelemen pápa francia nyomásra feloszlatta a társaságot. Ugyanabban az évben szeptember 21-én Magyarországon is megszűnt a rend, miután Mária Terézia osztrák császárnő és magyar királynő kihirdette az erről szóló pápai bullát. A jezsuita rendet 1814. augusztus 7-én VII. Piusz pápa állította vissza.
Az első két magyar jezsuita, Hernád Péter és Szabó István az 1550-ben alapított bécsi jezsuita kollégium diákja volt. A 17. század legismertebb jezsuitája Pázmány Péter esztergomi érsek, aki megalapította a nagyszombati egyetemet.
A 18. században már 19 kollégiumban tanítottak a magyar jezsuiták, a rendnek több száz könyve jelent meg, ezek között évente fél tucat magyar nyelven. Az évszázad végére 935 jezsuita dolgozott az országban 50 különböző helyen, és számuk gyorsan gyarapodott.
A győri bencés templom a magyarországi jezsuiták első temploma volt. Az épületegyüttes a rend feloszlatását követően került a bencésekhez (MTI / Győri Károly)
A magyar jezsuita rendtartomány 1909-ben lett független provinciává, korábban egyetlen jezsuita rendtartomány működött az egész Osztrák–Magyar Monarchia területén. 1945-ben 400 tagja volt, akik kilenc templomban, két gimnáziumban (Kalocsán és Pécsett) és egy lelkigyakorlatos házban működtek.
Ezekhez járultak még a rendi ifjúság képzésére rendelt intézmények, a budai noviciátus (Manréza) és a szegedi filozófiai és teológiai főiskolák, s akkoriban nyolc folyóiratot adtak ki a magyar jezsuiták. 1950-ben betiltották a szerzetesrendek működését, elvették házaikat, államosították intézményeiket és eltiltották őket minden apostoli munkától.
A rendszerváltás után újraindították a szerzetesi közösségi életet. Ma a rendtartomány 2010-es katalógusa szerint Magyarországon a provinciának összesen 93 tagja van.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A főapátságot felvirágoztató Uros 800 éves pecsétjét is megtekinthetjük 11:20
- Gyakran merített ihletet gyilkossági ügyekből a thriller mestere, Alfred Hitchcock 08:20
- Traktor alkatrészek miatt veszett össze Lamborghini Ferrarival tegnap
- Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után tegnap
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után tegnap
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen tegnap
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora tegnap
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége tegnap