Másfél évszázadon át maradt brit kézen Hongkong szigete
2024. január 20. 12:20 Múlt-kor
Kína 183 éve, 1841. január 20-án engedte át Hongkongot a hatalma csúcsán álló Brit Birodalomnak. Őfelsége alattvalói közül kevesen fogadtak volna arra, hogy a szigetet 156 évvel később gyarmatbirodalmuk egyik utolsó maradványaként fogják visszaadni a kontinensnyi országnak.
Korábban
Bár a kereskedelmi telep hivatalosan csak az 1842. augusztus 29-én aláírt, első ópiumháborút lezáró nankingi békével került a tengeri nagyhatalom fennhatóság alá, a britek már 1841 elején a sziget tényleges urának számítottak.
A következő években számos kínai és brit kereskedő érkezett a rohamosan fejlődő szigetre a meggazdagodás reményében, sokan pedig a Kínát gyakran sújtó természeti csapások, lázadások elől menekülve választották Hongkongot menedékül.
1860-ban a túlnépesedő szigethez csatolták a Kaulung-félsziget bizonyos részeit. 1898-ban újabb, ezúttal 345 négyzetmérföldes (945 négyzetkilométeres), Hongkong addigi méreténél tizenkétszer nagyobb kiterjedésű területet vették bérbe a britek Új Területek néven, 99 évre.
Bár a brit uralom alatt álló Hongkong rohamléptekkel fejlődött az évek során, de a történelem viharait a koronagyarmat sem kerülhette el.
Az 1894-es pestisjárvány során két hónap alatt több tízezren vesztették életüket, és a fertőzés utóhatásai egészen 1929-ig megkeserítették a lakosok életét.
De nem csak a természeti csapások pusztítottak. A japánok 1941 decemberében foglalták el Hongkongot. A császári katonák egyes becslések szerint több ezer nőt erőszakolták meg a győzelmet követő hetekben.
Sorakozó japán háborús bűnösök
Az 1945 augusztusáig tartó megszállás alatt a félelemben tartott lakosság folyamatos élelmiszerhiánnyal küzdött, 1944-ig jegyrendszer volt érvényben.
Hongkong népessége 1945-ig – a munkanélküliek kontinentális Kínába történő áttelepítésének köszönhetően – 1,6 millióról 600 ezerre csökkent.
A koronagyarmat azonban magára talált, és a britek 1997. július 1-jén egy ereje teljében lévő, virágzó Hongkongot adhattak át – ünnepélyes keretek között – a kínaiaknak.
2014-es látkép (Kép forrása: Wikipédia/ Estial/ CC BY-SA 4.0)
A béke azonban nem tartott örökké, a kiadatási törvény módosításából fakadó 2019-es tüntetéshullám a régió történetének egyik legnagyobb politikai válságához vezetett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
sport
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek
- Csaláshoz folyamodott a görög maratonista az első újkori olimpián
- Minden idők legjobb góllövői között tartjuk számon Zsengellér Gyulát
- A főváros egyik első gőzfürdője állt a Komjádi Sportuszoda helyén
- Többször alakította önmagát a filmvásznon Papp Laci
- A spanyol klub, amiben Puskás főnixszé válhatott
- Már gyerekkorában autóversenyző akart lenni a Forma-1 legendája
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 2024.04.26.
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 2024.04.26.