Oroszország hadat üzent Törökországnak
2004. szeptember 13. 12:06
A Török Birodalomhoz tartozó Hercegovinában 1875-ben felkelés tört ki, és ez megismétlődött Bulgáriában is. A török megtorlás kegyetlensége miatt Szerbia és Montenegró hadat üzent Törökországnak, bizton remélve az orosz támogatást. A háborúban azonban a törökök győztek. A Monarchia külügyminisztere, Andrássy Gyula megpróbálta a törököket rákényszeríteni: adjanak a délszláv népeknek autonómiát. Erőfeszítései azonban kudarcba fulladtak. Ezután, 1877 elején a budapesti titkos tárgyalásokon megállapodott az oroszokkal, hogy a Monarchia semleges marad egy orosz-török háborúban, viszont cserébe megkapja Boszniát és Hercegovinát. 1877. április 24-én Oroszország hadat üzent Törökországnak. A hadműveletek kezdetén Románia is kikiáltotta függetlenségét. Az oroszok román segítséggel legyőzték a törököket. Az út szabaddá vált Konstantinápoly felé. A Török Birodalom az összeomlás szélén állt, valójában az európai hatalmak mentették meg. A szultánra az oroszok rákényszerítették Románia, Szerbia és Montenegró függetlenségének elismerését és egy nagy bolgár fejedelemség létrehozását (San Stefanó-i béke). Az orosz befolyás kiterjeszkedését azonban sem a Monarchia, sem Anglia nem volt hajlandó tudomásul venni. (Magyarországon törökbarát tüntetések is zajlottak. A törökbarátság történelmileg amúgy is Habsburg-ellenes éllel bírt a politikai és történeti gondolkodásban.) A nagyhatalmak a berlini kongresszuson (1878. július) megfosztották Oroszországot győzelmének gyümölcsétől, Bulgária kisebb lett, mint az orosz tervekben. A következő évtized "keleti kérdését" a most már felszabadult Bulgária területi gyarapodása és az 1878-ban szintén megerősödött Szerbia közötti konfliktusok, s a török, maradék uralmának felszámolása jelentette.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap