Egyszerű bűnözőnek és az igazság bajnokának is szívesen látja Spartacust az utókor
2023. szeptember 6. 14:22 Múlt-kor
Korábban
Megtréfált rómaiak
A capuai kiképzőtáborból szökéssel próbálkozók közül végül mintegy hetven, konyhai bárdokkal és nyársakkal felszerelt harcosnak sikerült kijutni. Szétverték a Capuából ellenük küldött alakulatokat, majd – a legyőzött katonáktól zsákmányolt fegyverekkel felszerelkezve – visszahúzódtak a Vezúvhoz.
A lázadást a rómaiak ekkor még csak gladiátorok színjátékának tekintették, és egy legyintéssel elintézték. Az ellenfél lebecsülésének meglett a következménye. Gaius Claudius Glaber praetor szervezetlen sereg élén támadt rá a lázadókra, akik szőlőindákból és ágakból készített köteleken ereszkedtek le az ostromlók támadásával ellentétes oldalon lévő, járhatatlan sziklákkal szegélyezett hegyoldalon. Hátulról támadva szétverték a meglepett Glaber csapatait, majd Publius Varinius praetor egységeivel is elbántak.
Capua amfiteátrumának maradványai a mai Santa Maria Capua Vetere községnél. A műemlék a Spartacus-féle felkelés után, Augustus császár idején épült – a felkelés dacára Capua a gladiátorviadalok egyik központi helyszíne maradt.
Időközben szabad parasztok és rabszolgák tömegei csatlakoztak a campaniai földeken portyázó, és a zsákmányt egymás között egyenlő arányban felosztó csoporthoz. Számuk hamarosan elérte a 70 ezret.
A sereg ezután két részre szakadt. A felkelők egy jelentős hányada Spartacus egyik alvezérével, Krixosszal tartott, míg a Spartacus vezette több tízezres – rablástól és római foglyok lemészárlásától sem visszariadó – tömeg az Appennineken keresztül az Alpok felé vette az irányt.
Krixos i. e. 72-ben az apuliai Mons Garganusnál vereséget szenvedett Lucius Gellius Publicola konzul seregétől, Spartacus azonban megállíthatatlannak bizonyult. Hadjáratáról különbözőképpen számolnak be a források.
Giorgio de Chirico: Gladiátoriskola - A harc (1928)
Appianosz tudósítása szerint Spartacus Közép-Itáliában legyőzte mind – a Krixos felett aratott győzelme után nyomába eredő – Gellius, mind Gnaeus Cornelius Lentulus Clodianus konzul seregét. Majd, miután „minden felesleges felszerelést elégetett, és valamennyi foglyot, még az igásállatokat is levágta, hogy serege könnyebben mozogjon”, Róma ellen indult. Hadaival Picenumnál ismét hatalmas vereséget mért a két konzuli seregre, de amikor az „örök város” falaihoz ért, „lemondott a Róma elleni támadás tervéről, mert még nem érezte magát harcra késznek, és serege sem volt kellőképpen felfegyverezve.”
Ezzel szemben Plutarkhosz arról számolt be, hogy a rabszolgahadsereg a Lentulus konzullal szemben aratott győzelem után az Alpok felé nyomult, és Mutinánál (Modena) szétverte Gallia Cisalpina helytartója, Gaius Cassius Longinus egységeit. A lázadók az Alpok hegyláncai előtt azonban hirtelen visszafordultak, és az Adriai-tenger partvonala mentén dél felé kezdtek el vonulni.
A lázadás kezdetén az elszökött rabszolgák el akarták hagyni Itáliát, ki-ki a maga szülőföldjére kívánt visszatérni.
A szakértők a váratlan lépést különféleképpen magyarázzák. Sokak szerint a felkelők megrészegedtek a sikerüktől, és úgy gondolták, a gazdag itáliai városok és vidéki villák fosztogatásával hasznosabban eltölthetik az idejüket. Vannak, akik a Pó áradását sejtik a visszakozás mögött, mások pedig úgy gondolják, az Alpok hatalmas hegyvonulatai is félelmet kelthettek a rabszolgaseregben. A döntésben emellett az etnikai különbségek miatt kialakult konfliktus is szerepet játszhatott.
Közben a szenátus a sorozatos kudarcok miatt felmentette a két konzult, Gelliust és Lentulust, és Marcus Licinius Crassus praetort tette meg a sereg fővezérévé. Bár Spartacus sokáig hősiesen ellenállt, a szicíliai rabszolgatömegekkel való egyesülésének terve meghiúsult, és a rabszolgahadat végül Crassus, a későbbi triumvir győzte le a Silarus-folyó közelében i. e. 71-ben. A megtorlás kegyetlen volt. Elrettentésként 6000, az ütközetet túlélő rabszolgát feszítettek keresztre a Via Appia mentén. Spartacus feltehetően elesett a csatában, és testét tömegsírba temették.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
holokauszt
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak
- Holokauszttúlélők rajzait tekintheti meg a közönség a Magyar Nemzeti Galériában
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Csak a rendszerváltás után lett elismert Kertész Imre írói munkássága
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Kiállítást nyitnak a volt jugoszláv országok az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 18:05
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 16:05
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén 15:05
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank 13:20
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap