Halálig szülőföldjére vágyott vissza Geronimo, az apacs gyógyító
2022. március 8. 15:05 Múlt-kor
Korábban
Megadás és tortúra
Az „indiánvadászatban” már meglehetősen tapasztalt amerikaiak apacs nyomkövetőkkel is rendelkeztek, akik hamar Geronimo nyomára leltek.
Maga is dicsérte a későbbiekben üldözői állhatatosságát – miután elhajtották az apacsok lovainak nagy részét a táboruk mellől, nem hagytak nekik pihenőt, és folyamatosan a nyomukban voltak.
A kifárasztott, demoralizált Geronimo megmaradt embereivel megadta magát George Crook tábornok előtt 1886. március 27-én.
Geronimo és harcosai megadásakor jelen volt C.S. Fly fotográfus is, aki a híres fényképsorozatot készítette a „vad indiánok” utolsó szabad perceiről.
A megadásra később így emlékezett vissza: „Crook tábornok azt kérdezte tőlem: »Miért hagyták el a rezervátumot?« Én erre azt mondtam: »Maga azt mondta nekem, úgy élhetek majd a rezervátumon, mint a fehérek. Az első évben kukoricát termesztettem, learattam és elraktam, a következő évben zabot vetettem, majd amikor már majdnem készen állt az aratásra, maga azt mondta a katonáinak, hogy tegyenek börtönbe, és ha ellenállok, öljenek meg. Ha békén hagytak volna, ma már igen jó körülmények közt élnék, de ehelyett maga és a mexikóiak katonákkal vadásznak rám.«”
Geronimót és a többi apacsot – még azokat is, akik segédkeztek elfogásában – a texasi San Antonio melletti Fort Sam Houstonba szállították, majd innen a floridai Pensacola közelében lévő Fort Pickensbe.
Apacs foglyok pihenője a vonatúton (1886. szeptember)
A hadsereg gyors, autonóm eljárása miatt az arizonai hatóságoknak nem volt alkalmuk bíróság elé állítani Geronimót és embereit számos amerikai polgár halálával kapcsolatban.
A szokatlan trópusi klímában az apacsok sorra betegedtek és haltak meg, Geronimóra azonban többen felfigyeltek pénzforrásként: naponta több száz látogatót engedtek be az erődítménybe, hogy cellájában láthassák a „vérszomjas indiánt”.
Az apacsok 1888-ig maradtak Floridában, ezt követően Alabamába, majd az oklahomai Fort Sillbe szállították őket, ahol 1894-ben vetőmagvat és jószágokat kaptak, és az egymáshoz közel álló csoportok kis településekbe tömörültek.
Mindemellett azonban katonai őrizet alatt maradtak, hivatalosan továbbra is mind hadifoglyok voltak.
A megtermelt javakat eladhatták, azonban a befolyó pénz egy részét az állam egy „apacs alapba” csatornázta, melyből az indiánok semmiféle hasznot nem láttak.
Geronimót gyakran látogatták újságírók, akiket a korábbi propaganda által terjesztett történetek tüzeltek fel. Csalódnia kellett azonban mindazoknak, akik a hajdani harcos száz ember skalpjából készült pokrócát akarták látni, ilyen ugyanis nem létezett.
Ő maga csupán egyvalamit szeretett volna: hogy ő és a többi apacs visszatérhessen ősei földjére, az ország délnyugati részére.
„Eltűnünk a föld színéről” – mondta. „Az apacsokat és otthonaikat egymás számára hozta létre maga Uszen [az apacsok teremtő istensége]. Amikor elragadják őket otthonukból, megbetegszenek és meghalnak. Mennyi idő múlva mondhatják majd azt, hogy nincsenek többé apacsok?”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap