Heves vitákat gerjeszt a Siratófalhoz tervezett kabinos drótkötélpálya

Hetvenhárom, egyenként 10-személyes kocsi haladna a drótkötélpályán a Siratófal melletti Szemét-kapunál tervezett végállomáshoz, ami lehetővé tenné, hogy csúcsforgalomban óránként akár háromezer utast is szállítsanak. A Jeruzsálem fejlesztésére életre hívott hatóság, a turisztikai minisztérium és a jeruzsálemi városháza közösen, sürgősségi eljárással próbálja megvalósítani az elképzelést, amelyet politikai és környezetvédelmi okokból is támadnak Izraelben. 

Politikai ellenzői szerint a régi vasútállomástól induló járművek a nemzetközi törvények szerint megszállt területnek minősülő, 1967 előtt Jordánia területén lévő óváros felé haladnának Kelet-Jeruzsálemben, noha a nemzetközi jog tiltja a megszállt területeken történő építkezéseket. Ráadásul különösen érzékeny helyen, a muzulmánok egyik legszentebb helyétől, az Al-Aksza mecsettől 150 méterre tervezik a végállomást. A mecsetek közelsége palesztin és nemzetközi tiltakozáshullámot indíthat el a lanovka építése ellen. 

A drótkötélpálya első fázisban három állomást kötne össze 1,4 kilométer hosszan. A régi vasútállomástól indulna, megállna a Cion hegyi parkolónál, majd az óváros fala mellett Sziluán városnegyedben, a Dávid városa helyén épülő, ugyancsak vitatott Kedem régészeti bemutatóközpont tetején érne véget. Ebben az 1948 és 1967 között csak arabok lakta lakónegyedben izraeli telepesek évtizedek óta vásárolják fel a lakóházakat, s jelenlétük állandóan konfliktusok forrása. 

A baloldali liberális Merec párt helyi képviselője szerint a javaslat voltaképpen arról szól, hogy "ki a főnök" a városban, és megépítése ellehetetlenítené Jeruzsálem esetleges szétválasztását két ország különálló fővárosaira. 

Környezetvédelmi ellenzői szerint a drótkötélpályás kocsik megjelenése rontaná a városképet, mert Disneyland-szerűvé változtatnák a szent helyek környékét, és a 15 betonoszlop - köztük 26 méteresek - elcsúfítanák a környezetet. A terv támogatói szerint viszont alig lesznek láthatóak a városfalak szintjénél alacsonyabban haladó, 200 millió sékelből (15 milliárd forint) megépülő drótkötélpálya járművei, és üzembe állításuk megszünteti az óváros körüli állandó dugókat, és az ezzel járó környezetszennyezést. 

Az izraeli nemzeti infrastrukturális tanács december 13-án dönt a tervről, amelyet Jarív Levin turisztikai miniszter terjeszt elő számukra. Ha elfogadják, akkor fél éven belül véget érhetnek az engedélyezési eljárások, elkezdődhet az építkezés, és 2021-ben megindulhat a közlekedés. A Háárec emlékeztetett rá, hogy egy hasonló projekt kivitelezését néhány éve elvállalta egy francia cég, de a francia kormány nyomására később visszavonta ajánlatát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
• Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
• Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
• Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
• Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
• Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
• Léteztek-e a valóságban a legendák női harcosai?
• A semmibe vett gótokkal vívott háború vetítette előre Róma bukását
• Soha nem szolgált harcban a hadviselést forradalmasító Nautilus