Így akarja eltörölni a múltat az Iszlám Állam
2015. március 12. 18:32
Korábban
Jónás próféta szentélye a magasba repül
Az IÁ tagjai (akkor még Iraki és Levantei Iszlám Állam néven), mielőtt még 2014. június 29-én kikiáltották volna a kalifátust, elfoglalták Moszult és a környező Ninive tartományt. A térségben mintegy 1800 archeológiai helyszín található, köztük négy ősi város - Ninive, Kalhu, Dúr-Sarukkín és Asúr - maradványai is. Ezek a települések egykor az asszír birodalom fővárosainak számítottak.
A kalifátus kikiáltása után három héttel, 2014. július 27-én zajlott le a szélsőségesek első nagyobb, közfelháborodást keltő kultúrarombolása: a szunnita csoport tagjai felrobbantották Jónás próféta moszuli mecsetét. Az AP hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó helyiek szerint a dzsihadisták először Jónás próféta 14. századi mecsetének és szentélyének elhagyására szólították fel az ott tartózkodókat, majd a levegőbe röpítették az épületet.
A mecsetet a Kurajs-törzs temetőjében építették Moszul városában és az 1990-es években újították fel. Állítólag ezen a helyen temették el Jónás prófétát, akit a Biblia és a Korán szerint is egy cethal nyelt el. Beszámolók szerint az észak-iraki városban Sét próféta mecsetét is lerombolták. Az Iszlám Állam közölte: a lerombolt mecsetekben nem imádkoztak, szerinte azok a hitehagyottak gyülekezőhelyei voltak.
Az Iszlám Állam egy korábbi közleményében védelmébe vette az iraki szent helyek ellen indított, világszerte nagy felháborodást kiváltó barbár támadásait. „A sírhelyek fölé emelt épületek lerombolása a vallási tisztaság kérdésébe tartozik” - írták honlapjukon. „Istenfélő elődeink is így tettek. Nincs helye a vitának a megszüntetésre ítélt sírok és szentélyek lerombolásának jogosságát illetően” - fogalmazott egyértelműen az IÁ, amely felidézte, hogy az iszlám egyik irányzatának, a puritán vahhabizmusnak az alapítója, Mohamed ibn Abd al-Vahháb (1703-1792) hasonlóan tett a Zaid al-Hattáb sírja fölé emelt kupolával.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko 09:50
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része 09:20
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat 09:05
- A pestisjárvány miatt szenteltette magát pappá az opera műfajának megteremtője tegnap
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára tegnap
- 7+1 híres merénylet a történelemből tegnap
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa tegnap
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák tegnap