2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Keresett szó   
Címke szerint
Dátum és között
Keresési feltételek:
Címke: Osztrák-Magyar Monarchia
160 találat
[1]

Hogyan látták a magyar írók az első világháborút?

[2024.02.20. 14:20] Hírek

Szépíróink közül többen is teljesítettek a fronton szolgálatot; haditudósító volt például Móricz Zsigmond és Molnár Ferenc, s mi több: az ő első felesége, Vészi Margit is. Balázs Béla, Hamvas Béla, Szép Ernő és Tersánszky Józsi Jenő eleinte önkéntes honvédként vett részt a harcokban, Sík Sándor tábori lelkészként szolgált.

[2]

A „kalapos király” rendelete alapozta meg a magyarországi állatorvoslást

[2024.02.06. 08:20] Hírek

A magyar állatgyógyászati képzés története a budai Helytartótanács rendeletével vette kezdetét, ami a Pesti Egyetemen állatgyógyászati tanszéket létesített. 1787. február 6-ától létezik Magyarországon állatorvosi szakoktatás.

[3]

Fáradhatatlan munkával harcolta ki Deák Ferenc a kiegyezést

[2024.01.28. 18:05] Hírek

A 1850-es évek leghíresebb szállodai vendége volt, kiegyezett Ferenc Józseffel, a ravatalánál megjelent Erzsébet királyné. A 148 évvel ezelőtt, 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferencet már a reformkorban is a legnagyobb politikusok között tartották számon.

[4]

A Szózatot szavalva mondott köszönetet magyartanárának Sisi

[2024.01.22. 19:05] Hírek

„Mióta az isteni gondviselés szeretett felséges férjem által Magyarországhoz éppoly gyöngéd, mint elválhatatlan kötelékkel fűzött, ennek jóvolta mindenkor élénk részvétem tárgya volt” – mondta hibátlan magyarsággal 1866 januárjában Erzsébet királyné a Hofburgban az országgyűlési küldöttség előtt.

[5]

A háború miatt elmaradt a népünnepély az utolsó magyar király megkoronázása után

[2023.12.30. 11:17] Hírek

107 éve, 1916. december 30-án koronáztak utoljára magyar királyt: a Habsburg-Lotaringiai házból származó IV. Károly fejére Budapesten helyezték a Szent Koronát.

[6]

Elfogadta királyának az ország a szabadságharcot vérbe fojtó császárt, Ferenc Józsefet

[2023.11.21. 08:20] Hírek

A forradalom zsarnoki eltiprója és a boldog békeidők megbecsült magyar királya, érzelmektől mentes, „hivatalnok” családapa és öngyilkos gyermekét, valamint merénylet áldozatául esett feleségét gyászoló férj. Történelmünk egyik legvitatottabb alakja 107 éve, 1916. november 21-én hunyt el.

[7]

Akarata ellenére vezette Magyarországot a világháborúba Tisza István

[2023.10.31. 15:05] Hírek

105 éve, 1918. október 31-én négy katonaruhás fegyveres Hermina úti villájában szóváltás közben lelőtte gróf Tisza Istvánt, aki előbb 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között volt Magyarország miniszterelnöke.

[8]

A „cigánykirály palotájának” gúnyolták Lechner mesterművét, az Iparművészeti Múzeumot

[2023.10.25. 17:05] Hírek

127 éve, 1896. október 25-én avatta fel ünnepélyesen Ferenc József a budapesti Iparművészeti Múzeumot, ez az esemény volt a millenniumi rendezvények záróakkordja.

[9]

Nem váltotta be a Monarchia reményeit a „caporettói csoda”

[2023.10.24. 20:20] Hírek

106 éve, 1917. október 24-én kezdődött az első világháború olasz frontján a két éve tartó isonzói csaták döntő ütközete, amelyben a német csapatokkal megerősített osztrák–magyar hadsereg áttörte az olasz vonalakat. Az olaszok mindmáig „Il miracolo di Caporetto”, „caporettói csoda” néven emlegik a hadműveletet.

[10]

Uralkodói döntéseibe is bevonta hitvesét, Zita királynét IV. Károly

[2023.10.21. 12:20] Hírek

„Nem tudom elképzelni, hogy lenne még egy olyan pár a világon, akik annyira szeretnék egymást, mint te meg én!” – mondta egyszer hitvesének, Zitának Habsburg–Lotaringiai Károly. A kezdeti láng később sem hagyott alább.

[11]

A „mamelukokat” vezetve kormányzott másfél évtizeden át Tisza Kálmán

[2023.10.20. 18:05] Hírek

148 éve, 1875. október 20-án vette át a kormányfői tisztséget Tisza Kálmán szabadelvű politikus, aki megszakítás nélkül tizenöt éven keresztül volt Magyarország miniszterelnöke, s ezzel ma is ő a leghosszabb ideig hivatalban volt magyar miniszterelnök.

[12]

Újra és újra átértékeljük Steindl Imre monumentális Országházát

[2023.10.12. 09:50] Hírek

Az új Országház nemcsak építészeti, hanem elsősorban politikai kérdés volt. Az országgyűlés 1880-ban döntött az építészeti tervpályázat kiírásáról.

[13]

Így alakult ki a magyar zálogüzletág modern törvényi környezete

[2023.10.09. 09:50] Hírek

A dualizmus időszaka jelentős fellendülést hozott a Magyar Királyi Zálogház, a BÁV jogelődje számára. Az országgyűlés kiszámítható törvényi környezet kialakításával szabályozta a zálogkölcsönt nyújtó intézetek tevékenységét.

[14]

A közfelfogással szembemenve szervezte meg a magyar nők oktatását Veres Pálné

[2023.09.28. 19:05] Hírek

128 éve, 1895. szeptember 28-án halt meg Veres Pálné, a magyar nőnevelés úttörője. Veres Pálné bokros elfoglaltságai mellett tavasztól őszig Vanyarcon igazgatta a férje halála után rámaradt gazdaságot, télen a fővárosban élénk társadalmi életet élt, lánya szalonjában fogadta a szellemi élet kiválóságait.

[15]

A megháromszorozódott költségek is hamar megtérültek a hajózhatóvá tett Al-Dunán

[2023.09.27. 20:20] Hírek

127 éve, 1896. szeptember 27-én avatták fel ünnepélyesen a Vaskapu-csatornát, ezáltal lehetővé vált a zavartalan al-dunai hajózás. A munkálatokat két évvel később fejezték be véglegesen, az Al-Duna valamennyi csatornáját 1898. október 1-jén adták át a forgalomnak, így a hajózási idény tíz hónapra nőtt.

[16]

Magyarország utolsó királya otthoni telefonján kérte fel miniszterelnöknek Wekerle Sándort

[2023.08.26. 10:35] Hírek

102 évvel ezelőtt, 1921. augusztus 26-án hunyt el Wekerle Sándor, az Osztrák–Magyar Monarchia Magyarországának háromszoros miniszterelnöke. Wekerle hosszú politikai pályája során – amely alatt végig következetesen a dualista Magyarország érdekeit szolgálta –, számos reform, törvény, valamint épület jelzi sikeres működésének emlékét.

[17]

Érdektelenséggel fogadta a közönség Budapest ikonikus útjának megnyitását

[2023.08.20. 20:20] Hírek

Kossuth Lajos álma, a Lánchíd és a Városliget közti sugárút végül Andrássy Gyula és Podmaniczky Frigyes önfeláldozó munkája révén valósulhatott meg: 147 éve, 1876. augusztus 20-án adták át a Sugárutat, amelyet néhány évvel később Andrássy útra kereszteltek.

[18]

A szabadságharc eltiprójából a „boldog békeidők” királyává vált Ferenc József

[2023.08.18. 20:20] Hírek

193 éve, 1830. augusztus 18-án született I. Ferenc József osztrák császár és magyar király, aki az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot követő véres megtorlás után még gyűlölt zsarnoknak számított, de végül a „boldog békeidők” uralkodójaként vonult be a magyar történelembe.

[19]

Díszmagyarban, a Himnusz hangjainak kíséretével koronázták meg az utolsó magyar királyt

[2023.08.17. 17:05] Hírek

136 éve, 1887. augusztus 17-én született IV. Károly, Magyarország és az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó uralkodója. Második visszatérési kísérlete után az antanthatalmak Madeira szigetére szállították, ahol szegény körülmények között élt a spanyolnátha miatt bekövetkezett haláláig.

[20]

„Ellenséges idegenek” ezreit zárta rácsok mögé a kanadai kormány az első világháború alatt

[2023.08.12. 12:20] Hírek

1914 és 1920 között a kanadai kormány mintegy 80 ezer – az Osztrák–Magyar Monarchiából és Németországból származó – lakosát ellenséges idegennek nyilvánította. A diszkriminatív eljárások elsősorban az ukrán nemzetiségű bevándorlókat érintették, akik közül több ezret internálótáborokba is kényszerítettek.

[21]

A királyi konyha és a maradékok sorsa

[2023.08.08. 18:05] Hírek

A kiegyezést követő években Ferenc József és Erzsébet királyné gyakran tartózkodott Magyarországon. Az utazásokkor is egész ármádia gondoskodott nemcsak az ő élelmezésükről, hanem a vendégekéről is. A nagy lakomák után pedig a maradék is hasznosult.

[22]

Négy birodalmat döntött romba, kilenc új országot szült Európában az első világháború

[2023.07.28. 16:05] Hírek

109 éve, 1914. július 28-án, egy hónappal Ferenc Ferdinánd trónörökös és feleségének szarajevói meggyilkolása után üzent hadat az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbiának, ezzel kitört a négy éven át tartó, Európa térképét újrarajzoló első világháború.

[23]

Az osztrák–magyar ultimátum egyetlen pontjának elutasítása is elég volt a világháborúhoz

[2023.07.22. 10:35] Hírek

„Ausztria-Magyarország ennélfogva a jelen pillanattól fogva Szerbiával hadiállapotban lévőnek tekinti magát” – írta Leopold von Berchtold gróf, osztrák–magyar külügyminiszter 1914. július 28-án belgrádi kollegájának, amivel kezdetét vette a nagy háború.

[24]

A magyar zászlót is felállíthatják az olaszországi Monte Grappa I. világháborús emlékhelyén

[2023.07.19. 16:06] Hírek

Szeptemberben a magyar zászlót is felállíthatják az olaszországi Monte Grappa hegyen, a Sacrario Militare di Cima Grappa nevű első világháborús emlékhelyen – közölte a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és hőskultusz igazgatósága a Facebook-oldalán.

[25]

Fedezék és ivóvíz nélkül harcoltak a seregek Doberdó fennsíkjáért

[2023.07.18. 09:50] Hírek

A „nagy háború” olaszországi frontján 108 éve, 1915. július 18-án kezdődtek meg a harcok a Doberdó-fennsíkon. Az Isonzó folyó menti csaták közül ez az ütközet követelte a legtöbb áldozatot, a frontvonal minden méterére 13 elesett vagy sebesült olasz és 8 osztrák–magyar katona jutott.

[26]

Nem kötött alkukat a hatalom megszerzéséért ifj. Andrássy Gyula

[2023.06.30. 18:05] Hírek

163 éve, 1860. június 30-án született Tőketerebesen (ma Trebišov, Szlovákia) ifj. gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Gyula magyar politikus, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó külügyminisztere, a Horthy-korszak legitimista mozgalmának meghatározó alakja.

[27]

Az összes érintett ügyetlensége ellenére jártak sikerrel Ferenc Ferdinánd merénylői

[2023.06.28. 09:05] Hírek

A Habsburg-trónörökös meggyilkolásának hírére az Osztrák–Magyar Monarchia ultimátumot adott Szerbiának, és mivel a délszláv állam nem teljesítette az abban foglalt feltételeket, 1914. július 28-án kitört a nagy, utóbb elsőnek nevezett világháború.

[28]

Tizenkétszer zajlott csata az Isonzó partjain az I. világháborúban

[2023.06.23. 13:20] Hírek

108 éve, 1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

[29]

Egyetlen magyarral az expedícióban fedezték fel a Monarchia egyetlen gyarmatát

[2023.06.13. 09:50] Hírek

151 éve, 1872. június 13-án indult útnak a németországi Bremerhaven kikötőjéből az osztrák–magyar északi-sarki expedíció, amely felfedezte a Jeges-tengeren, az Északi-sarkhoz közel fekvő Ferenc József-földet.

[30]

A haza bölcse vette rá a közügyekben való részvételre a reálpolitikus Széll Kálmánt

[2023.06.08. 19:05] Hírek

180 éve, 1843. június 8-án született Széll Kálmán, a dualizmus kori Magyarország pénzügyminisztere és miniszterelnöke, a kiegyezés után a magyar államháztartás stabilizálója, akinek nevét viseli ma Buda egyik legforgalmasabb tere.

[31]

Az egész ország ünnepi díszbe borult a honalapítás millenniumára

[2023.06.08. 11:20] Hírek

127 éve, 1896. június 8-án volt a honfoglalás ezredik évfordulóján megrendezett millenniumi ünnepségek csúcspontja Budapesten. Ekkor, Ferenc József megkoronázásának 29. évfordulóján fejezte ki az ország hódolatát a király előtt.

[32]

Ferenc József és Erzsébet koronázására is árnyékot vetett a családi gyász

[2023.06.06. 08:20] Hírek

A Ferenc József és Erzsébet királyné koronázását kísérő ünnepségsorozat előkészületeihez kötődő munkálatok idején érkezik híre annak, hogy a magyarországi katonai és polgári, majd főkormányzó szerepét betöltő Albrecht főherceg lánya, Matild május 22-én este súlyos égési sérüléseket szenvedett.

[33]

Apja temetésével tért vissza a magyar politikába Kossuth Ferenc

[2023.05.25. 16:05] Hírek

109 éve, 1914. május 25-én halt meg Kossuth Ferenc mérnök, miniszter, a szabadságharcot vezető Kossuth Lajos fia. A magyar közvélemény bizakodással várta az Európa-szerte elismert mérnök hazaköltözését, de csalódnia kellett: a politikában nem bizonyult apja méltó utódának, csak egy nagy név középszerű képviselője maradt.

[34]

Gazdasági húzóerővé alakította a magyar vasutat Baross Gábor, a vasminiszter

[2023.05.09. 20:20] Hírek

131 éve, 1892. május 9-én halt meg Baross Gábor, a magyar államvasúti rendszer megteremtője, a dualizmus korszakának egyik legkiemelkedőbb gazdaságpolitikusa. A következetességéről és határozottságáról híres Baross Gábor a vasútügy terén elért eredményei miatt joggal kapta a „vasminiszter” jelzőt.

[35]

Élete végéig nem mondott le a trónról az utolsó Habsburg császár özvegye, Zita királyné

[2023.05.09. 15:05] Hírek

131 éve, 1892. május 9-én, Viareggióban született Zita királyné, az utolsó magyar király, IV. Károly (I. Károlyként az utolsó Habsburg-császár) felesége. A büszkeségét és tartását soha el nem vesztő, férje halála után csak feketében járó Zita visszavonultan élt, de a világ eseményeitől nem zárkózott el.

[36]

Időt nyertek a központi hatalmak a sikeres gorlicei áttöréssel

[2023.05.05. 20:20] Hírek

„Csak aki átélte a kárpáti csata utáni mélységes depressziót, az tudja igazán megérteni, mit jelentett Gorlice: a megszabadulást a szinte már elviselhetetlen nyomás alól, a fellélegzést a legsúlyosabb gondok szorongatásából” – foglalta össze Carmon tábornok a gorlicei áttörés jelentőségét.

[37]

Nemzetközi összefogással épült újjá az árvíz pusztította Szeged

[2023.04.28. 20:20] Hírek

143 éve, 1880. április 28-án szentesítette Ferenc József osztrák császár és magyar király a Szeged városának az előző évi árvíz után történő újjáépítéséről szóló törvényt. A törvény az építkezések mellett a folyószabályozásra is biztosított hitelt.

[38]

Négyszer is merényletet kíséreltek meg a világháború fő felelősének tartott Tisza István ellen

[2023.04.22. 10:35] Hírek

1861. április 22-én született gróf Tisza István politikus, a Magyar Királyság egykori miniszterelnöke. Többen bírálták, végül az őszirózsás forradalom egyetlen áldozataként csak annyit mondott halálát megelőzően: „Ennek így kellett lennie”.

[39]

Tollba mondta húsvéti cikkét Deák, hogy még a kézírásáról se ismerjék fel

[2023.04.16. 20:20] Hírek

158 éve, 1865. április 16-án, húsvét vasárnapján jelent meg a Pesti Naplóban az a névtelen cikk, amely az osztrák–magyar kiegyezés egyik fontos előkészítő dokumentuma lett és hamarosan kiderült róla, hogy Deák Ferenc írta.

[40]

A szabadságharc századosából a magyar régészet atyjává lett Rómer Flóris

[2023.04.12. 09:05] Hírek

208 éve, 1815. április 12-én született meg Pozsonyban Rómer Flóris régész, művészettörténész, akadémikus. A tudós szerzetes hosszú éveket töltött börtönben a szabadságharcban vállalt szerepe miatt, utána pedig a tudományos élet kiemelkedő alakjaként élt Győrben, Pesten és Nagyváradon is.

[41]

Holtában sem térhetett haza békével a turini remete, Kossuth Lajos

[2023.04.01. 19:05] Hírek

1894. április 1-én több százezer gyászoló kísérte utolsó útjára a „magyarok Mózesét”, Kossuth Lajost. Hazánk történelmének egyik legnagyobb alakja élete utolsó negyvenöt évét Magyarországtól távol élte le.

[42]

Értetlen és ellenséges légkörben kezdődött a magyar állatorvosi oktatás

[2023.02.06. 09:50] Hírek

A magyar állatgyógyászati képzés története a budai Helytartótanács rendeletével vette kezdetét, ami a Pesti Egyetemen állatgyógyászati tanszéket létesített. 1787. február 6-ától létezik Magyarországon állatorvosi szakoktatás.

[43]

Ellenszélben egyezett ki a nemzet javára Deák Ferenc

[2023.01.28. 14:50] Hírek

A 1850-es évek leghíresebb szállodai vendége volt, kiegyezett Ferenc Józseffel, a ravatalánál megjelent Erzsébet királyné. A 147 évvel ezelőtt, 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferencet már a reformkorban is a legnagyobb politikusok között tartották számon.

[44]

Sisi egész életét áthatotta a magyar kultúra tisztelete

[2023.01.22. 18:05] Hírek

„Mióta az isteni gondviselés szeretett felséges férjem által Magyarországhoz éppoly gyöngéd, mint elválhatatlan kötelékkel fűzött, ennek jóvolta mindenkor élénk részvétem tárgya volt” – mondta hibátlan magyarsággal 1866 januárjában Erzsébet királyné a Hofburgban az országgyűlési küldöttség előtt.

[45]

Vészterhes időkben koronázták meg az utolsó magyar királyt

[2022.12.30. 11:20] Hírek

106 éve, 1916. december 30-án koronáztak utoljára magyar királyt: a Habsburg-Lotaringiai házból származó IV. Károly fejére Budapesten helyezték a Szent Koronát.

[46]

Nagy meglepetésekkel várta a központi hatalmak seregeit Bukarest

[2022.12.06. 15:05] Hírek

106 évvel ezelőtt foglalták el az Európa egyik legmodernebb erődrendszerével rendelkező Bukarestet a magyar alakulatokat is magába foglaló központi hatalmak, miután megakadályoz-ták a mélyebb román benyomulást Erdélybe. A román fővárosban néhányan üdvrivalgásba kezdtek az ellenség láttán.

[47]

A szabadságharc eltiprójából vált „népünk atyjává” Ferenc József

[2022.11.21. 17:50] Hírek

A forradalom zsarnoki eltiprója és a boldog békeidők megbecsült magyar királya, érzelmektől mentes, „hivatalnok” családapa és öngyilkos gyermekét, valamint merénylet áldozatául esett feleségét gyászoló férj. Történelmünk egyik legvitatottabb alakja 106 éve, 1916. november 21-én hunyt el.

[48]

A Niagarától Szuezig megtalálhatóak voltak Emil von Škoda gépgyárának termékei

[2022.11.19. 08:55] Hírek

183 éve, 1839. november 19-én született Plzeňben Emil von Škoda mérnök és gyáriparos, a Škoda Művek és a nálunk is népszerű Škoda autókat előállító autógyár alapítója.

[49]

„Ennek így kellett lennie” – a történelem szorításában vergődő miniszterelnök, Tisza István

[2022.10.31. 08:50] Hírek

104 éve, 1918. október 31-én négy katonaruhás fegyveres Hermina úti villájában szóváltás közben lelőtte gróf Tisza Istvánt, aki előbb 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között volt Magyarország miniszterelnöke.

[50]

Minden korban másképp ítélik meg Steindl Imre monumentális alkotását

[2022.10.12. 19:20] E-folyóirat

Az új Országház nemcsak építészeti, hanem elsősorban politikai kérdés volt. Az országgyűlés 1880-ban döntött az építészeti tervpályázat kiírásáról. 

Bezár