Lányai megerőszakolása miatt indíthatta lázadását Boudica, a britek harcos királynője
2018. május 16. 16:44 Múlt-kor
Korábban
A megszégyenített birodalom
Kr. u. 60 hadjáratra alkalmas időszakában a rómaiak Britannia nyugati szélén harcoltak, az anglesey-i druidák politikai hatalmának letörése érdekében. Boudica kapva kapott az alkalmon, és a római Britannia szíve ellen indult. Tacitus „hirtelen felkelésnek” nevezi a lázadást, amiből arra következtethetünk, hogy az meglepte a rómaiakat. A több évnyi együttműködés után immár nem volt kegyelem a néhány ezer római számára, akik fővárosukat védték, azután sem, hogy életüket mentve templomukba menekültek, annak szentségében bízva. Le lettek mészárolva, vagy elevenen égtek el Camulodunum elpusztításakor.
A klasszikus beszámolók egybevágnak egy borzasztó felfedezéssel: Colchesternél ugyanis van egy égett réteg a földben, amely néhol néhány centiméter mély csupán, máshol viszont a fél métert is eléri kiterjedése. Az, hogy a tüzet a menekülő rómaiak, vagy Boudica serege okozta-e, nem tudni, de ez az égett réteg nem csak Colchesterben, de Boudica következő két célpontjánál is jelen van: Londonban és St. Albansban.
Londinium viszonylag új római város volt a Temze partján, körülbelül 65 kilométerre délnyugatra Camulodunumtól. Kereskedelmi központként gazdag zsákmányt ígért Boudica seregének, és igen kevéssé volt védve. Suetonius Paulinus, Britannia római helytartója csaknem 500 kilométerre nyugatra tartózkodott, Catus Decianus, a Boudicával és családjával történtekért felelős kormányzó pedig már rég Galliába menekült, így a város népe tudta, hogy csak magára számíthat. Összeszedték, amit magukkal tudtak vinni, és otthonaikat hátrahagyva elmenekültek.
Cassius Dio a britek brutalitásáról ír Londinium kapcsán: a nők mellét levágták és a szájukba varrták, majd testüket hosszában felnyársalták farudakra. A tömeges kivégzések, vallási jellegű emberáldozatok, és a „leírhatatlan mészárlás” visszhangozza Tacitus beszámolóját arról a szexuális és vallási jellegű erőszakról, amelyet Boudica és lányai ellen követtek el. Most, hogy Londinium is lángolt, Boudica már második sikerének örülhetett.
A római Britannia két legnagyobb városa tehát romokban hevert, Boudica serege győzedelmes volt. Bosszúszomjuk azonban nem csillapodott: északnyugat felé feküdt a gyűlölt idegen uralom egy másik jelképe – nem római város, hanem egy kollaboráló britek által lakott város, amelynek lakói minden római szokást és külsőséget élvezettel vettek át. Boudica serege számára az ellenséges catuvellaunus törzs részéről ez a sértés tűrhetetlen volt. Lassan körbekerítve megközelítették következő célpontjukat, Verulamiumot, a mai St. Albans városát Hertfordshire-ben.
Nyárra a catuvellaunusok tudták, hogy ők lesznek a következők. A tartomány harmadik legnagyobb városaként Verulamium nemrég kapta meg a római municípium címet, amely római polgárjogot biztosított a helyi elöljáróknak. De római helyőrség és római hivatalnokok nélkül ők is egyedül néztek szembe sorsukkal. Ahogy közeledett Boudica győzelemittas serege, a catuvellaunusoknak nem maradt más választása, mint a menekülés. A lakosság így tehát megmenekült, de a várost Boudica csapatai felégették, majd szétszéledtek a vidéken, hogy levadásszák régi törzsi ellenségeiket.
Tacitus szerint a britek körülbelül 70 000 római polgárt és szövetségest öltek eddig meg, ezen felül 1500 gyorsreagálású katonájukon ütöttek rajta a Camulodunum felé vezető úton. Ugyan ezek a számok majdnem biztosan túlzóak, a helyzet nagy gondot jelentett Suetonius Paulinus számára: csapatok és civilek ezreinek elvesztése nem csak a császárnak küldött jelentéseiben nézett volna ki rosszul, de gyengítette a rómaiak hatalmát Britanniában és lassította a barbár föld meghódítását és „civilizálását”. Ráadásul a legrosszabb az egészben az volt, hogy a rómaiak megalázása egy nő keze által történt. Amióta Kleopátra Julius Caesart és Marcus Antoniust is elcsábította, nem esett meg ekkora szégyen a birodalommal.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait 11:16
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra 09:50
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap