Már a bölcsője felett is kard fügött a „török Trianont” szétzúzó Kemal Atatürknek

2017. november 10. 10:44 MTI

79 éve, 1938. november 10-én hunyt el Musztafa Kemal Atatürk, a modern török nemzetállam megteremtője. A nagy reformer kísérletezett a demokráciával is, amikor ellenzéki pártot engedélyezett egy régi barátja vezetésével, de a párt túlzott népszerűsége miatt gyorsan betiltatta azt.

Kemal Atatürk

1881. május 19-én született Szalonikiben (ma Thesszaloniki, Görögország). Apja katonának szánta, jelképes módon már bölcsője fölé kardot akasztott. A katonai akadémián kitűnt a matematikában, az irodalomban és a francia nyelvben, ezért kapta tanárától a Kemal (tökéletes) nevet. A vezérkari főiskola elvégzése után a szultán elleni szervezkedésbe kezdett, ezért Damaszkuszba helyezték. Szalonikibe visszajutva tagja lett az ifjútörökök mozgalmának, a II. Abdülhamid szultánt lemondató forradalomban már aktív szerepet játszott. Ellenezte az új vezetés németbarát irányvonalát, de az első világháborúban - noha a hadba lépést ellenezte - ő szervezte meg a Dardanellák védelmét. Győzelmei nyomán Isztambul megmentőjeként ünnepelték, ezredessé léptették elő, csatákat nyert az orosz és a szíriai fronton is már tábornoki rangban és pasaként.

Világháborús veresége nyomán Törökország nemcsak régi hódításait vesztette el, hanem az a veszély fenyegetett, hogy az anyaország teste is megcsonkul: területe szinte csak Közép-Anatóliára korlátozódott volna. Májusban brit ösztönzésre görög haderő szállt partra Izmirben, ellenük szabadcsapatok szerveződtek, nemzeti ellenállás kezdődött.

A békét aláíró szultáni rezsim a rend helyreállítására Kemal pasát küldte titkos megbízatással, aki 1919. május 19-én szállt partra a fekete-tengeri Samsun kikötőjében. Ő azonban megbízói ellen fordult, és ellenkormányt alakított. Nemzeti egyezményben mondta ki a török nép önrendelkezését, elutasította a török Trianont, és Vlagyimir Iljics Lenin Oroszországának segítségével elindította függetlenségi háborúját. Felmorzsolta a görögöket, keleten az örményeket, így a sevres-i diktátum helyébe lépő, 1923. július 24-én aláírt lausanne-i béke szavatolta a török nemzettest szabadságát.

Kemal sorozatos reformjaival felszámolta a kalifátust, bezáratta a vallási iskolákat, törvényen kívül helyezte a dervisrendeket, az iszlám saríját a svájci polgári törvénykönyvvel cseréltette fel. Előírta a nyugati ruhaviseletet, betiltotta a fezt, kötelezővé tette a latin ábécét, bevezette a Gergely-naptárt, szavazati jogot adott a nőknek, az állampolgároknak előírta a családi név felvételét (ő maga a parlamenttől ekkor kapta az Atatürk - minden törökök atyja nevet), az iszlám nevében kirobbant felkeléseket pedig kegyetlenül leverte. 1937-ben az alkotmányba is belefoglalták a kemalizmus hat nyílként emlegetett alapelveit: republikanizmus, nacionalizmus, popularizmus, etatizmus, világiság, forradalom.

Kísérletezett a demokráciával, ellenzéki pártot engedélyezett egy régi barátja vezetésével, de a párt túlzott népszerűsége miatt gyorsan betiltatta azt. A külpolitikában békére törekedett, még Görögországgal is barátsági szerződést kötött, javította országa kapcsolatait a Balkánnal, a Közép-Kelettel és a Nyugattal is.

1938. november 10-én halt meg, a sok elfogyasztott alkohol okozta májzsugorban. Halála gyászba borította Törökországot, amely szó szerint nemzeti létét köszönhette első elnökének.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma