Múzeum lett a morvaországi kisváros egykori lágeréből
2017. október 10. 09:45 MTI
Múzeummá alakítottak át egy több mint százéves egykori internálótábort Dél-Morvaországban. A náci rendszer itt tartotta fogva például a külföldi csehszlovák ellenállás, az emigráció résztvevőinek családtagjait. Levéltári adatok szerint a három év alatt összesen mintegy 3500 személy raboskodott a táborban.
Korábban
A Brünnhöz (Brno) közeli Svatoborice-Mistrín tábort még 1914-ben hozták létre az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Halics és Bukovina régiókból elmenekültek számára. A menekülttábori funkcióját 1920-ig töltötte be. Ezt követően 1921 és 1933 között a tábor részben Brünn város szegényeinek kórházaként szolgált, illetve a csehszlovák államból kitelepítésre ítéltek átmeneti kényszerlakhelyeként működött.
A második világháború első szakaszában, 1938 és 1942 között menekültáborként, majd 1942-től 1945-ig internálótáborként működött. Ezek az évek jelentik a tábor történelmének legtragikusabb időszakát. A náci rendszer itt tartotta fogva például a külföldi csehszlovák ellenállás, az emigráció résztvevőinek családtagjait. Levéltári adatok szerint a három év alatt összesen mintegy 3500 személy raboskodott a táborban.
Az internálótábort négyméter magas, éjjel megvilágított drótkerítés vette körül és szigorú rendőri és katonai őrizet alatt állt - mondta Jan Kux történész, aki a tábor múltjával foglalkozik. A lágerben hiányoztak az alapvető higiéniai feltételek, s csak az első másfél évben mintegy 700 ember halt meg. A későbbi időszakból nincsenek adatok.
Rostislav Madara, a múzeum igazgatója szerint az egész tábort mepróbálták a lehetőségek szerint rekonstruálni, egy tárlaton a háború alatti nehéz időszakot is több tucatnyi eredeti tárggyal, irattal, képpel idézik fel. Ezeket az egykori rabok hozzátartozói, leszármazottai bocsátották a szervezők rendelkezésére. „A legérdekesebbnek, legértékesebbnek azokat a tárgyakat tartom, amelyeket a táborlakók állati csontokból faragtak ki” - nyilatkozta Rostislav Madara.
A második világháború után előbb - 1946 és 1949 között - a háborús bűnösöknek kikiáltott csehországi németeket internálták a táborba, amely végül 1949-ben és 1950-ban a görögországi polgárháború elől menekülő baloldali görögöknek és családjuknak szolgált átmeneti lakhelyül. A tábort ezt követően felszámolták.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
30. A „harmadik világ”
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Elefántokra vadásztak és férfiakat megszégyenítő módon harcoltak a dahomey-i amazonok
- Az ékszerek és a tigrisek megszállottja volt a britek ellen harcoló Tipu szultán
- Pol Pot a földi poklot hozta el Kambodzsának, a vörös khmerek iszonyú rémtetteket követtek el
- Ellensége jégtömbbe fagyasztott fejét órákon át "hallgatta ki" a karibi diktátor
- Nem mutatott megbánást Gandhi merénylője
- A második világháború végére Hongkong lakossága csaknem a harmadára zsugorodott
- A függetlenség kikiáltásával sem kerülhette el végzetét Rhodézia fehér uralmon alapuló rendszere
- India függetlenségének kikiáltásakor nem volt hajlandó nyilatkozni a csalódott Gandhi
- Míg Gandhi a szellemi, Nehru a mozgalmi vezetője volt az indiai függetlenségi törekvéseknek
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap